Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cservenyák János: Egy középiskolai geometriaoktatási kísérletről. III. rész

- 81 Ehelyett az v = v' [l ; J = v ' Cl;tga> = v' CljnO írható, ha 4 rn=tga jelölést is bevezettük. Az utóbbi irányvektorral felírt Cx

t ;y

i ) ponton átmenő egyenes egyenlete mx—y = mx

i~y

i , átrendezve y-y

t = mCx-x

}) , az adott ponton átmenő adott iránytényezőjű egyenes egyenlete. Ha a P^Ojb), akkor y=mx+b, az egyenes iránytényezős alakja. A korábban leírtak alapján annak szükséges és elégséges feltétele, hogy két egyenes egyállású illetve merőleges legyen m =m_ illetve Gyakran fordult elő, hogy adott egyenessel 1. /15 -os, 2. 30°—os, 3. 60°-os szöget bezáró egyenesek egyenletét, illetve 4. két egyenes szögfelezőinek egyenletét kellett felírni. 1. Az ábráról leolvasható, hogy a két egyenes V e V 90* 7jl cß / I I Hy' i 4 -»-90 iranyvektora a v + v , -90° illetve a v + v , ahol v az egyenes irányvektora. I \ ! 11. ábra "k. ^ 2. A következő ábráról pedig, hogy a két egyenes irányvektora -or v 12. ábra i-t r+

3

0' VTV + V ~ vT +90 illetve —90 v - — v - / 1 Y3 ahol v az egyenes i rányvektora.