Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Pelle Béla: Geometriai tranformációk az általános iskolában

- 65 Ismerkedjünk meg alaposabban a négyszögekkel. A modellekből válogassuk ki és rajzoljunk is ilyeneket. Hol találkozunk ilyenekkel a valóságban? Mondjunk példákat. Adjunk nevet ezeknek (téglalap, négyzet, paralelogramma, deltoid, trapéz). Mondjunk, keressünk jellemzőket, tulajdonságokat. A modellkészletünkből válogassuk ki a háromszögeket. Állítsunk elő ilyeneket Cszögestáblán, füzetben). Hol találunk ilyeneket a valóságos tárgyakon? Csoportosítsuk a háromszögeket. Adjunk nevet mindegyiknek. Válasszunk ki két olyan háromszöget, amelynek "méretei" egyenlők. Helyezzük ezeket egymásra. Azokat a háromszögeket, amelyek egymásra fektetve fedik egymást, egybevágó háromszögeknek nevezzük. Keressünk a különböző tárgyakon ilyeneket. Mondjunk, csináljunk, gondoljunk ki egybevágó háromszögeket. Ismerkedjünk a körrel. Pl. egy 2 Ft-ost rajzoljunk körbe. Válogassunk a modellkészlétből ilyeneket. Keressünk a körmodellnek megfelelő alakzatokat a valóságos tárgyakon. Középpont, körvonal, húr. Összefoglaláskor, ismétléskor sokoldalúan állíthatjuk össze eddigi tapasztalatainkat. — Hol találkozunk a valóságban a. egyenes vonaldarabokkal (szakaszokkal); Cház,tervrajz, ... ); b. párhuzamosokkal; (szoba, sínpár, ...); c. pontokkal: (sarkok, csúcsok, ...); d. síkrészekkel; (fal, tábla, síkidomok, ...); e. szögekkel? Alakuljon ki, hogy a valóságos tárgyakon és azok geometriai modelljein ezek mindig előfordulnak. — Rajzoljunk egy pontot, két pontot, egy egyenest, egy metsző egyenespárt, egy párhuzamos egyenespárt, egy síkot, egy