Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Ködöböcz Gábor: Egy esztétikai magatartás avagy egy magatartás esztétikája. Kányádi Sándor: Szürke szonettek pergamen-tekercsekre. (Műelemzés)

közeget erősítő fikció.) A tétova teve idővel lassan tovatűnő, sivatagba avagy semmibe vesző alakja egyrészt előkészíti a filmes módon kimerevített zárókép statikusságát, másrészt az idődimenzió behatároltságát érzékelteti a magát istennek képzelő despota és az alávetettek (közöttük az írnok-költő) vonatkozásában. A teve-képzet mintegy tünékennyé teszi, finoman elúsztatja az időben mindazt, ami a mindenkori fáraó-eszmében történelmileg időtlennek és maradandónak látszik. Az "elfuserált piramis"? szintagma mindezt szövegszerűen alátámasztva jelzi a piramisépítő igyekezet hiábavalóságát és érvénytelenségét. Ez a negatív értékképzeteket keltő szószerkezet a mű zárlatában rendkívül nyugtalanító gondolatokat sugall, hiszen vélhetően mindenféle életérték totális tönkretételét, a tökéletes dehumanizáltság állapotát sűríti magába. Meglehet, éppen ezáltal lesz ez a műalkotás olyan eszméltetően katartikus határúvá, talán a heroikus erőfeszítésekkel kiküzdött esztétikai magatartás azáltal sugározza a legtöbb erőt és méltóságot, hogy képes a beteljesüléshez közeledő tragédiával való illúziótlan szembenézésre. IRODALOM 1. Szakolczay Lajos: Erkölcs és szenvedély - Kányádi Sándor költészetéről (Kortárs, 1989/9.) 2. Csapody Miklós: Harmadnapon (Kányádi Sándor: Sörény és koponya) (Kortárs, 1989/9.) 3. Görömbei András: Kányádi Sándor Krónikás-éneke (Alföld, 1989/5.) 4. Cs. Nagy Ibolya: Kányádi Sándor: Sörény és koponya (Alföld, 1989/5.) 5. Domokos Mátyás: Olvasójel - Kányádi Sándor: Sörény és koponya (Holmi, 1989/november) 6. Cs. Gyimesi Éva: Örök készenlétben (Confessio, 1989/2.) 97