Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között

többen szóltak amellett, hogy az emberek szóhasználatától és stílusától elrugaszkodott hivatali nyelv fölszámolása elválaszthatatlan a demokratizmus meglététől, fejlesztésétől. 2.1.2. A cikkírók — időrendi sorrendben — többször kifogásolták az alábbi szóalakokat, kifejezéseket: értékesít, készletez, szivarka, bérlemény, áruda; folyamatba tesz, becsatolja az iratokat (az eddigi példák 1960 előttiek); azt követöleg, következésképpen, biztosít, hatékony, nagyságrend, rendelkezik, árfekvés, pillanatnyilag. Az utóbbi nyolc divatszónak is minősíthető, használatuk egy jól körülhatárolható időszakban igen intenzív a cikkek tanúsága szerint, de azután már ismét ritkábbá válik a megjelenésük. 2.2. A szakmák nyelvhasználata. Mivel nem tömegeket, hanem meghatározott csoportokat érintő területről van szó, nem egyenletes az ilyen tárgyú cikkek sajtóbeli közlése. Két jelentősebb mozgalom említhető: az egyik az ötvenes évek közepén, amikor a napilapok és a folyóiratok hasábjain megélénkült az érdeklődés az egyes szakmák nyelvhasználata iránt, majd néhány éves hanyatlás következett, és a hatvanas években már főként a szaklapok tartották szem előtt a foglalkozások szókészletének bemutatását. 1980 után viszont újból a nagyközönséget is érdeklő téma került a lapokba: a számítástechnika. 2.2.1. A műszaki nyelv művelése. Péczeli Antal okos érveléssel sürgette a szakmákban dolgozókat arra, hogy miképp törekedjenek a helyes nyelvhasználatra.^ Ezzel olyan mozgalom bontakozott ki 1955-ben, amely erre a területre irányította a figyelmet, meggyorsította a műszaki nyelvekkel foglalkozó nyelvművelő szakirodalom megjelentetését (Műszaki és tudományos terminológiáink alakulása és fejlesztésének főbb kérdései, 1955., Műszaki értelmező szótár. (Sorozat) 1958—; Műszaki Nyelvőr, 1964.; Szaknyelvi kalauz, 1964.), segítette az új műszaki nyelv megteremtését, az új fogalmakat találóan megnevező szavak keresését. Különösen gazdag az 1956-os esztendő termése, amikor a Magyar Nemzet, a Művelt Nép, a Szabad Nép, valamint a Béke és Szabadság rendszeresen tollhegyre tűzte ezt a témát. 2.2.2. Az MTA Nyelvművelő Bizottsága 1961. május 17-én ülést tartott a magyar szaklapok nyelvi kérdéseiről, aminek hatására ismét megugrott a műszaki nyelvvel foglalkozó írások száma: még ebben az évben hét folyóirat (Bányászati Lapok, Cukoripar, Közlekedési Közlöny, Köznevelés, Műszaki Élet, Rádiótechnika, Szocialista Posta) összesen nyolc cikket közölt, pedig az előző két évben összesen nem jelent meg ennyi e témában. 75