Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között

tor, transzformátor (kondi, trafó), telefon (távbeszélő), frizsider, plénum, koncepció, diszpécser, weekend, camping, szuterén, eszpresszó, drinkbár, musical, kontroll, ragu, neszkávé, szimpozion, stewardess, grape fruit, eszkaláció, ultra-, szuper-, szuper, hiper-, show, szerviz, centrutn, computer (komputer, kompjuter), infrastruktúra, stég.

J Nehéz a megjelenés időrendjének a meghatározása, s ezt két olyan példa bizonyítja, amely az utóbbi évtizedben elterjedt idegen kifejezésekkel kapcsolatos. Az egyik a hot dog, ennek első adatolása 1964-ből való,^ a másik a team, már 1974-ben fölfigyelt rá a nyelvművelő irodalom.

7 1.7. A hetvenes évektől kezdve különös visszafejlődést észleltek nyelvészeink: a már egyszer háttérbe szorított, magyarral helyettesített idegen szavaknak újból való használata főleg a sportnyelvben jelentkezett (művészi torna — modern gimnasztika — ritmikus sportgimnasztika; koronglövés/agyag galamblövés — Q trap/skeet), pedig sikeresnek tűnt a sportnyelv megtisztítása (vö. Fábián Pál; Magyarosan XIV—VI.). Bár Benedek István ellene van az idegen szavak fölösleges használatának, de még inkább a mesterséges magyarításnak 1.8. A sajtó folyamatosan foglalkozott az idegenből való fordítások hibáival. Kifogásoltak egyes könyveket, napihíreket, filmfeliratokat. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évtizedben jóval több lehetőség van az idegen nyelvek megfelelő elsajátítására, durva, sőt nevetséges hibákkal bőven szolgálnak a fordítók. Ezek föltárásában a Rádió- és Televízióújság, valamint az Élet és Irodalom járt az élen. 2. Réteg- és csoportnyelvek Az alábbi összefoglalás csak azokat a csoportokat tartalmazza, amelyekről érdemleges megállapítások tehetők a lapok munkássága alapján. 2.1. A hivatali nyelv. Az e témában fölfedett visszásságok sűrűn jelentkeztek a nyelvművelő rovatokban, de nemcsak a szókincstani vonatkozások érdekelték a cikkírókat, hanem szóhasználati, alaktani és mondattani jellegzetességek is. 2.1.1. "Ha azt akarjuk, hogy a nép akarata váljék uralkodóvá az államélet minden területén, akkor mindent el kell követnünk, hogy a nép nyelve is uralkodóvá váljék." A hivatalos nyelvvel szembeni érzéseinek az akkori politika irányvonalához igazodva hangot adó kijelentés 1947-ből való.*® A korai felismerést nem követte azonnali változás, pedig sokan és bátran ostorozták a megrögződött hibás szóhasználatot, az érthetetlenségbe fulladó, nyakatekert mondatszövevényeket. Két évtizeddel később Ferenczy Géza úgy fogalmazott, hogy a hivatalos nyelv száz év alatt nem sokat változott.* * Rá tíz esztendővel, 1977-ben Sztankay József párhuzamba állította a hivatali nyelvet, a közérthetőséget és a demokratizmust,

1 ^ majd nünd 74