Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai

Hibás alak TASzSz KIOSz IBUSZ iroda T.I.T UNESCO. MTÁ-nak Helyes alak TASZSZ KIOSZ IBUSZ-iroda TIT UNESCO MTA-nak A betűszók egyik legtipikusabb hibáját akkor követjük el, amikor a kétjegyű mássalhangzó közül csak az első jegyet írjuk nagybetűvel, a másodikat pedig kicsivel. A 283. pont ezt ma már tiltja, ezért a szót alkotó minden kezdőbetűt nagybetűvel kell írnunk. A mozaikszó helyesírásának története úgy tartja, hogy a pontnak a kezdet kezdetén (a múlt század végén, majd a századfordulón) igen nagy szerepe volt. Az mutatta meg, hogy a mozaikszó voltaképpen rövidítés, majd csak később maradtak el egyformán a betűk utáni és a szó végén feltüntetett pontok. Akkor vált igazán az egyszerű köznyelvi rövidítés tulajdonnévi értékű szóvá. Már az 1954-es szabályzat, de az 1984-es szabálygyűjtemény szerint is a pont nélküli mozaikszók az elfogadhatóak a 285. passzus értelmében. Amennyiben a betűszókhoz olyan köznevet kapcsolunk, amely azzal valamilyen jelöletlen alárendelő viszonyba kerül, csak a kötőjeles megoldás az elfogadható a 287. pont alapján. A 286. ponttal ellentétesen járnak el azok, akik a mozaikszó végén levő magánhangzónak a toldalékolás hatására történő megnyúlását az írásban jelölik. Hibás alak Helyes alak A tulajdonnévi szóösszevonásokra az jellemző, hogy csak az első betűjüket írjuk általában nagy kezdőbetűvel, a többit általában kisbetűvel helyes írni. Ritkán, kivételes esetben pl. reklámcélból elfogadható a csupa nagybetűs írás is, de ne ezek számát szaporítsuk. Az általánosan elfogadott közkedvelt forma a tapasztalatok szerint inkább az egységesen nagybetűkből álló írás. Az átlagos műveltséggel rendelkező ember sem tudja mindig biztonsággal szétválasztani a betűszót a szóösszeALUTERV Aluterv Fényszövnél Demisz-tag Fényszöv-nél Demisz tag 68