Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bíró Ferenc: Másodlagos megkülönböztető elemek Körösladány földrajzi neveiben

ként másodlagosan váltak egy földrajzi név megkülönböztető elemévé, KÁZMÉR MIKLÓS nyomán másodlagos megkülönböztető elemeknek hívjuk (KÁZMÉR 1957, 70). Az ilyen megkülönböztető elemekkel létrejött nevek keletkezésének az oka a földrajzi tagolódás állandó, megszakítatlan folyamatában keresendő. Új földrajzi egységek és ezek nevének születése mellett folyik a már kialakult helyek, objektumok differenciálódása is. A természeti vagy műveltségi tényezők hatására bekövetkezett változásokat tudomásul véve az ott élő ember a régi szemlélet alapján kialakított neveket felhasználja az adott helyen, amellett stb. keletkezett új egység megnevezésére. Ha tehát az új szemlélet alapján egy újonnan felismert földrajzi egységnek egy nagyobb terület, határrész vagy egy szomszédos, jelentős hely stb. nevét használják fel megkülönböztetésre (részben névdifferenciálódás útján létrejött), másodlagos megkülönböztető elemről beszélünk. E típus értelmezésében némileg eltértem a Kázmér Miklósétól, s INCZEFI GÉZA, HAJDÚ MIHÁLY, MEZŐ ANDRÁS, valamint JUHÁSZ DEZSŐ ide vonatkozó rendszerezését is figyelembe vettem. Hasonlóan az ő vizsgálataikhoz, Körösladány névanyagáról is elmondhatom, hogy a földrajzi tulajdonnévi megkülönböztető elemek előfordulnak homonimák megszüntetésére, térbeli viszonyítás kifejezésére, egy nagyobb földrajzi egység kisebb részeinek a helyhez kötésére, a hely lokalizálására stb. (INCZEFI GÉZA 1970, MAKÓ, 65-71; HAJDÚ MIHÁLY 1975, 28-33; JUHÁSZ DEZSŐ 1988, 25, 29; MEZŐ ANDRÁS 1982, 218-23). Körösladány ilyen típusú földrajzi neveire egységesen jellemző, hogy — akár természetes, akár mesterséges névadással keletkeztek ~ az elnevezett objektumok és a megkülönböztető elemük között reális az összefüggés, tehát MEZŐ ANDRÁS kifejezésével motivált neveknek számítanak (MEZŐ ANDRÁS 1982, 28). A másodlagos megkülönböztető elemű, vagyis a földrajzi tulajdonnévi előtagú nevek nagy száma, az egész névanyagon belüli magas százalékos aránya indokolja, hogy a felismerhető típusait számba vegyem; kategorizáljam, csoportosítsam az ide sorolt neveket. Ehhez az előtag eredeti jelentését, jelölő szerepét (milyen földrajzi objektumot nevezett meg), valamint az (előtag és az új név jelölte) objektumok egymáshoz való viszonyát vizsgáltam meg, s az e jegyek alapján hasonlóságot mutató egységek neveit soroltam azonos csoportba. (A rendszerezésben nem választom külön az élő és a történeti, a természetes és a mesterséges neveket. Mindegyiket a mai helyesírás szerinti változatban szerepeltetem.) 36