Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hekli József: Vázlatok a mai kelet-német drámáról, színházról (Drámai arcélek)

A "Normagyilkos" színpadi sorsa külön is említést érdemel. A megírás után hosszas huzavona előzte meg a bemutatót, aztán értizedek múltán — kisebb dramaturgiai műtétet végezve a darabon — maga a szerző is színpadra állította művét... A Deutsches Theater előadása (1988) ismét bebizonyította, hogy "A normagyilkos" ma sem megfakult színpadi relikvia, hanem olyan időtállónak bizonyult drámai szerkezet, amely nemcsak keletkezésének időpontjában, hanem évtizedekkel utána is működőképes. "A normagyilkos" után néhány tartalmi és dramaturgiai szempontból egyaránt sablonos dráma következett. Említésre csupán "A helyesbítés" című darab érdemes, mert abban a megszokott termelési környezet, a félreértéseken alapuló emberi viszonyok ábrázolása során Heiner Müller ismét felcsillantott valamit "A normagyilkos" értékeiből. A mai témákból építkező drámák mellett Heiner Müller számos darabja ismert prózaírók műveinek adaptációjából készült. így például, "A kitelepített"-ben Anna Seghers egyik elbeszéléséből merített témát dolgozta át drámává. Bizonyos változtatások után a darabot "A parasztok" címmel is játszották. "Az építkezés" alapjául Erik Neutsch regénye szolgált. Érdekes írói kísérletnek számított a Gladkov "Cement"-jéből komponált azonos című dramaturgiai jelenetsor. Antik szerzők klasszikus műveit is átdolgozta Heiner Müller. E sorból Szophoklész "Philoktetesz" című drámájának adaptációja emelkedik ki, amely — az író szavai szerint — nem történelmi tényeket, hanem egy történelmi modellt igyekszik megjeleníteni. Az író az antik témákat tragikus súllyal, korunk világnézeti-politikai konfliktusainak felmutatására és esztétikai feloldására funkcionálja át. A történelem a kiindulópont "A megbízatás" c. drámában is. A rövid jelenetekből, monológokból, kommentárokból álló mű a forradalom kérdéseivel foglalkozik. A történelmi -- napóleoni — környezetbe helyezett dráma, — erőltetett párhuzamok nélkül -- a mához szól. Az alapkérdés: mi lesz a forradalmi megbízatásból, ha meghal a megbízó. Tovább kell-e folytatni a harcot, vagy vissza keli-e adni a megbízást? A feszes dráma a befejezésben alíegorisztikus optimizmusba lanyhul, s hiányzik az egyértelmű válasz is. A sikerdarabnak számító ''Quartett"-ben az író egy könnyedebb témát dolgoz át, az örökké vonzó, Choderlos de Laclos regénynek, a "Veszedelmes viszony"-nak főbb epizódjait formálja színdarabbá. Az egykori szerelmesek újbóli kölcsönös meghódításának a története tele van pikáns fordulatokkal, játékos helyzetekkel. A darab szórakoztató, hangulatos paródia. 111