Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hekli József: Vázlatok a mai kelet-német drámáról, színházról (Drámai arcélek)

Nem kevésbé különös történetet dramatizál Claus Hammel az "Egy jenki Artus király udvarában" című darabjában. A mű röviden arról szól, hogy egy Vietnamban elesett amerikai katona Artus király udvarában ébred új életre. Az erőltetetten átpolitizált, széthulló epizódokból összeállt drámát a színházi előadás sem tudta igazán élvezhetővé varázsolni. Regényadaptációból készült a "Jenny Treibel asszony"', amely az akarnok, parvenü polgárasszony és családja történetét meséli el. A darab ismét ahhoz szolgáltat újabb bizonyítékot, hogy adott esetben egy kiváló színházi előadás — a Maxim Gorkij Színházé -- a középszerűt is alig megütő alkotást felfokozhatja, s a virtuóz színészi játék megszínesítheti a lapos szöveget. Claus Hammel dramaturgiai tapasztalataiból a közelmúltban egy hatásos, igényes dráma született. A "Jönnek a poroszok" játék a játékban, egy eredeti, parabolisztikus szimbólumtabló, amely lényegében nem a poroszokról szól, hanem rólunk, a ma világáról, korunk emberéről. A színmű a történelmi örökség elhamarkodott, felelőtlen megítélésével vitatkozik. Az író azok oldalán áll, akik a történelmi múltat olcsó pragmatizmus, divatos képmutatás nélkül, reálisan értékelik. A "Jönnek a poroszok" cselekményének a színhelye a történelmi személyiségek "reintegrálását" vizsgáló intézet. Az intézet vezetőnője éppen tanulmányt készít II. Frigyesről, akinek lovasszobrát évtizedek múltán ismét fel akarják állítani az Unter den Lindenen. A drámában életre kelnek a történelmi figurák, Nagy Frigyes, majd Luther Márton, s belesodródnak a mindennapok gondokkal teli, kusza szövevényébe, kapcsolatba kerülnek napjaink figuráival, többek között egy lezser szállítómunkással, aki az uralkodó lovasszobrát az intézetbe hozta, a régiségkereskedővel, meg egy talajjavító vállalat képviselőjével, aki már "hallott valamit", s most az iránt érdeklődik, hogy kollektívájuk felvehetné-e Nagy Frigyes nevét?! Claus Hammel a két idősík bravúros keverésével a dráma bizarr párbaállításával, kiélezett helyzetkomikumaival azt kívánta érzékeltetni, hogy a művészet gyakran előbbre tart a világ megértésében és interpretálásában, mint a liivatalos ügymenet. A szellemes, paradox jelenetekben és csattanós "kiszólásokban" bővelkedő komédia csúcspontjai a kissé- hiányos műveltségű igazgatónő és II. Frigyes érv-ellenérv szócsatái. A feltehetően "esti iskolás" professzornő egy purparlé során így tör ki... "már évtizedek óra tanulmányozom a kapitalizmust, de még sohasem láttam..." Ugyancsak sziporkázó a dráma egy másik jelenete is, amelyben a kisiskolások úttörőnyakkendőt kötnek fel Luthernek, aki ezt bölcsen és megadóan tűri. 109