Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

V. Raisz Rózsa: Szállóigék Mikszáth írói nyelvében

„Kezébe vette a legfelsőbbet, levette róla gépiesen a zsinórt, aztán belenézett és ime.. álmodik-e vagy ébren van...apage satanas egy százas bankót lát meglapulva az ívekhez csatolt mellékletek között. (Mégis talentum Kiszlich. Krk. 195.) „Minden világos kezdett lenni Perényi előtt. Denique keresd az asszonyt, és keresd a szeretőjét. Most már megvan a szál, a biztos szál." (Új Zrinyiász. Krk. X. 158.) Communis opinio: „Lator Vince uram próbált lehajolni, fölfogta az elalélt testet, s fülét lehajtá szívéhez, hogy dobog-e még. De apage satanas, füle rossz helyre került, valamivel följebb, ahol a kebel pihegett... (Különös házasság, Krk. 13. 106.) „Nagy hiba volt, dehát fiatalság bolondság. Az egész világ kövei dobhatott volna rá, csak éppen az apja nem." (Az a pogány Filcsik. Lampel. 44.) - „Egyszer a hivatalából kimaradt a polgármester. Hogy hol, miért maradt el? Keresd az asszonyt." (Rajzok és szatirák. R-Fr. 228.) - „Töméntelen pénzt szórtak el a voksokért.. Hanem a borban néha igazság van - megbukott a Laci gyerek." (Dekameron IV. 1917. 89.) Nem érdektelen az az adat, mely szerint a közlésformákban a következőképpen oszlanak meg a szállóigék: Az elbeszélő szövegében 52 42,62295 Szereplő beszédében 47 38,52459 Szabad függő beszédben 15 12,29508 Communis opinióban 8 6,55737 112 99,999998 % Az egész Mikszáth-életműre nézve nincs adatom a szabad függő beszéd és a communis opinio gyakoriságát illetően, 30 elbeszéléssel kapcsolatban azonban van: ezekben átlagban 7,11% a szabad függő beszédnek, 0,986% azaz 1% - a communisopiniónak minősíthető mondategységek száma. A szállóigék nagyobb gyakorisága ez átmeneti közlésformákban talán a szállóigék szemantikai sajátosságaival magyarázható, a felkiáltás és a megjegyzés szemantikai kategóriáiba tartozó egységek jól illeszkednek e szubjektivizáló szövegegységekbe. Miként a szólások és közmondások, a szállóigék is egyénivé formálódhatnak, a szöveg szemantikai és pragmatikai viszonyaihoz alkalmazva jelenhetnek meg a szépirodalmi művekben. (Vö. Raisz Rózsa: Szólások és közmondások felhasználásának egyéni vonásai Mikszáth nyelvében. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis IX. 233-47. 1971. - Rozgonyiné Molnár Emma: A szólások és közmondások szövegbe szerkesztése. Nyr. 106. 352-7. 1982.) Sőt: a szállóigék fogalmi jegyei közt számon tartja a szakirodalom azt a vonásukat, hogy könnyen beszédhelyzetben, alkalomhoz idomulnak. 123