Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Nyolc Békés megyei település dűlőnevei

közül is ritkán használtak fel egyet-egyet: Határdűlö (4), Keresztdűlő (2), Fűaljdűlő (2), Vakdűlő (1). Az egyrészesek nagy-nagy többsége (864) másodlagosan, harmadlagosan vált dűlőnévvé, így bennük más típusú objektumok nevei tűnnek elő: B: Akasztóhalom, Bő/ok, Hidashát, Kolduszug, Háromkörtés stb.; D: Atyaszeg, Csárdalapos, Dombrév, Kétérköz stb.; G: Csergettyűfok, Előhalom, Ivánfenék, Lénártállás stb.; K: Ösvenhegy, Gácshát, Nagytelek, Juhászföld stb.; L: Büngösdpart, Gyalomvölgy, Kengyelköz, Kerektó stb.; M: Döghalom, Feketeugar, Juhkút, Lászlózug stb.; S: Bocskorér, Ermellék, Hosszúsziget, Kereksár stb.; V: Csótlapos, Kertmeg, Tarárvágás, Veresláp stb. A csupán egy főelemet tartalmazó egyrészes nevek szintén (valamilyen módon, de) másodlagosan váltak dűlőnévvé, korábban ezek is más típusú objektumok nevei voltak, vagy más helynevek részét képezték. A dűlőnevek közül ezek hordozzák a legkevesebb információt, ugyanakkor a leggyakrabban használtak. Az eredeti nevek bizonyos névrészi funkcióit megőrizték. B: Határ, Hidas, Pece, Völgy stb.; D: Aklos, Berek, Sivalkodó, Zsombokos stb.; G: Bárányos, Folyás, Konyha, Nyilas, Özed stb.; K: Csukás, Gerebcsény, Lapos, Mérges stb.; L: Cserepes, Délló, Fás, Kengyel, Korhány, Kuruttyoló stb.; M: Csitó, Dinnyés, Kápolna, Nyomás stb.; S: Cakó, Geszlencés, Hereföld, Koplaló stb.; V: Báldogos, Cigoró, Németi, Suttogó stb. A dűlőneveknek majdnem a felét kitevő (869) többi, kétrészes névben uralkodó helyzetű a dűlő alaprész (596), ezek között is újabb jelentésében lett a legaktívabb névalkotóvá (356). Településenként két-két példát közlök a régi és az új jelentésére (a bővítményi rész különböző típusait is szemléltetve egyúttal): B: Földvár/dűlő, Kápolnás/dűlő - Romvári/dűlő, K. Nagy/dűlő stb.; D: Fudéri/dűlő, Katalszegi/dűlő - Cifra/dűlő, Csontos/dűlő stb.; G: Előhalmi/dűlő, Kölesfenéki/dűlő - Cs. Szabó/dűlő, Zilahi/dűlő stb.; K: Edeleszug/dűlő, Középszállás/dűlő - Gál János/dűlő, Kozma/dűlő stb.; L: Dióhalom/dűlő, Nadoréri/dűlő - Lőrinc/dülő, Mária/dűlő stb.; M: Borjúrét/dűlő, Dombház/dűlő - Kohut/dűlő, Králik/dűlő stb.; S: Cigányéri/dűlő, Nagylaposi/dűlő - Bogáti/dűlő, Hatházi/dűlő stb.; V: Göröghalmi/dűlő, Nagy kúti/ dűlő - Gatyás Kis/dűlő, Zugi Turbuc/dűlő stb. Kevés dűlőnévben (22) egyéb földrajzi köznév (földek, határrész, rész) jelzi a hely fajtáját. G: ElőhalmiJ földek, Pusár/földek; L: Guzsalyi/rész, Sebeséri/határrész; S: Balkányi/rész, Halasi/rész stb. Jelentős az olyan dűlőneveknek a száma (251) is, amelyekben alaprészként bizonyos régebbi dűlőnevek megnevező funkcióban vannak jelen. B: Andor/Megyer, Belső/Hidasér stb,; D: EUik/Fudér, Külső/Atyaszeg stb.; G: Kozös/Bala, Örökös/Nyilas stb.; K: Kis/Mérges, Nagy/Mérges; L: Belső/Majta, Kis/Tekerő, Külső/Csécseri stb.; M: Kápolna/Bögre, Tót/Keselyős stb.; S: Berger/Cséfány, Eh/Balkány, Második/Torda stb.; V: Közép/Kerekalja, Nagy/Ormágy stb. 9]