Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

H. Varga Gyula: Az igekötős alakulatok formai vizsgálata

Ha az I billentyűt nyomjuk meg, akkor új mondatot írhatunk be, ha az Nt, akkor a program STOP állapotba kerül. Mint látható, a kiírásban a sorrendi típus szimbóluma is megjelenik. Ha a mondat végére nem tettünk írásjelet, a gép figyelmeztet, és újra kéri a mondatot. Amennyiben az „igekötőt" nem tudja mivel összekapcsolni, a (tag)mondatot változatlan formában írja ki. PL: Tollat meg papírt is kell hozni. (Enter.) A kiírás: Tollat meg papírt is kell hozni. - Ebben a mondatban nincs igekötő. Irodalom Antal László 1964. A formális nyelvi elemzés. Gondolat Kiadó. Jánoska Sándor 1967. A magyar ige automatikus toldalékolásának egy modellje. NytudÉrt. 58, 464^68. Keresztes Kálmán 1953. A személyragos főnévi igenév használatáról. Nyr. 77: 340352. Melcsuk, Igor 1964. A magyarról oroszra történő gépi fordítás szabályainak ismertetése. (Ford.: S. Varjú Anna) In: Papp Ferenc (szerk.): Matematikai nyelvészet és gépi fordítás a Szovjetunióban. OMKDK 6, 147-213. Papp Ferenc 1975. Konkordancia: írói szótár előkészítése számítógépen. Nyr. 99: 351-355. Prószéky Gábor 1989. Számítógépes nyelvészet. Számítástechnika-alk. Vállalat, Bp. J. Soltész Katalin 1959. Az ősi magyar igekötők. Akadémiai Kiadó, Bp. H. Varga Gyula 1993. A magyar igekötők szórendi típusai. MNy. LXXXIX, 312— 318. 72