Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Budai László: A valenciafogalom kialakulása, bővülése és a valenciakutatások problematikája

3. Van-e a morfoszintaktikai mondatmodelleknek általánosítható jelentéstartalma? 4. Van-e szoros kapcsolat a morfoszintaktikai és a szemantikai mondatmodellek között? 5. Hogyan feleltethetők meg egymásnak a formai kiindulású (morfoszintaktikai) és a tartalmi kiindulású (szemantikai) mondatmodellek? 6. Milyen kapcsolatok vannak a szemantikai mondatmodellek (vagy esetkeretek) és az esemény-, illetve szituációtípusok között? Már Glinz (1952) is vallotta, hogy a mondat sarkpontja a verbum finitum, és őrá is támaszkodva Erben (1960) volt az első, aki összekapcsolta a valenciát a mondatmodellekkel. A kezdetben még alapvetően szintaktikai beállítottságú Helbig (1965) számára is az idegennyelv-oktatást szolgáló mondatmodellek összeállításának a lehetősége tette vonzóvá a valenciát. A szintaktikai mondatmodellek mellett megjelent az igény a szemantikai mondatmodellek megalkotására is, főként Welke (1965) és Bondzio (1969, 1671) munkásságában. Maga Welke (1988: 14) is elismeri, hogy mindannyiukra nagy hatással volt Chomsky (1965) (vö. Welke 1988: 11-20). 4.3. A valenciaelméletek kapcsolata más nyelvészeti irányzatokkal 1. Hogyan feleltethetők meg az ige valenciájának az esetgrammatika szemantikai esetei? 2. A nem kötelező határozók (freie Angaben) feífoghatók-e szemantikai esetekként? A valenciaelméletek keretein belül is továbbfolytatódik a válaszkeresés az esetgrammatika alapvető kérdéseire: 3. A szemantikai esetek alternatívái-e a mondatrészeknek? 4. Mi a státusa a szemantikai eseteknek? 5. Milyen kapcsolatai vannak a szemantikai eseteknek a felszíni, illetve a szemantikai struktúrával? 6. Milyen mértékben morfoszintaktikai, szituatív, szignifikatív-szemantikai természetűek az esetgrammatika esetei? 7. Kategóriák-e vagy relációk a szemantikai esetek? 8. Milyen magyarázóerővel bírnak a szemantikai esetek? Az esetgrammatika és a valencia legszembetűnőbb hasonlóságait az esetkeretek és a valenciaképletek között fedezhetjük fel, ugyanis mind a kettő az ige kiegészítőinek a számát és fajtáit határozza meg. Mindez természetesen még nagyobb hasonlóságot mutat azokban a müvekben, amelyekben a szerzők tudatosan alkalmazzák a másik diszciplína modelljeit. Helbig (1976) is azt javasolja, hogy az esetgrammatika eseteit fel kell használni a logikai32