Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése

talizációcsere (29, Átány < Atyán, Polány < Pólyán stb.); a különböző szórványos hangváltozások (31, Alibánfa < Olivántfalva, Balajt < Balaht, Szakmár < Szatmár, Ligván < Nigván, Zámoly < Zámor, Lepsény < Vepsény, Garam < Garan, Szemince < Szevince stb.), a zöngésülés (41, Szered < Szeret, Zala < Szála stb.) és a zöngétlenedés (42, Fajzat < Fajzad, Szászfa < Százfa stb.). A szerző nagyszámú jelenséggel igazolja, hogy a közszavakhoz hasonlóan a nevek hangtestének a terjedelme is változhat, betoldódhat(nak) vagy kieshet(nek) hang(ok) a földrajzi nevekből, s hagyományosan ezt tekintjük mennyiségi változásnak. Idetartoznak: a két nyílt szótagos törvény (5, Nemti < Németi, Takta <Tokota stb.), a bontóhang betoldása mássalhangzó-torlódásba (7, Bolondóc < Blondóc, Peresznye < Presznye stb.), az egyszerejtés (8, Dicháza < Didicháza, Háromfalva < Háromfafalva stb.), az előtéthang jelentkezése a név elején torlódó mássalhangzók előtt (9, Eszkáros < Szkáros, Esztár < Sztár stb.), az inetimologikus hang beiktatása (19, Dalmand < Dalmad, Miskolc < Miskóc stb.), a név belseji mássalhangzóvesztés (22, Hencida < Henchida, Szádvár < Szárdvár stb.), a név eleji hangzóvesztés (23, Váncsod < Iváncsod, Zsáka < Izsáka stb.), a név eleji v elmaradása (25, Atya < Vatya, Igor < Vigor stb.) és a v előtéthang megjelenése magánhangzó előtt (40 Vörs < Örs stb.). Kiss Lajos könyve az említetteken kívül tárgyal sok olyan nyelvi változást, amelyek egyrészt nagyobb mérvű hangalaki módosulást jelentenek, másrészt morfematikai jellegűek, lexikálisak, jelentéstaniak, vagy idegen hatást mutatnak, s ezek eredményeként új földrajzi név(változat) keletkezik. Az összeállításban a következő névalkotási módok magyarázatával foglalkozik a szerző: a beleértés (6, Füred 'fürdőhely' < Füred 'fürjes' stb), az elvonás (10, Kaszaper < Kaszaperek, Gyál < Gyálán stb.), az eufemizmus (10, Süveg-domb < Segg-domb, Lóingató < Lófingató stb.), a hangrendi átcsapás (15, Récse < Rácsa, Zegerjén < Zagorján stb.), a hibrid tautologikus helynevek alkotása (17, Kamon-kő, Rikájó stb.), az idegen névalak felülkerekedése (18, Apatin < Apáti, Balf < Farkasd stb.), a kontamináció (19, Dzsumbuj < dzsungel + lebuj stb.), a népetimológia (20, Boldogkő < Boldókő, Zsámbokrét < Zsabakrek stb.), a névhasadás (24, Csanálos : Csihányos : Csóványos, Fellak : Fonlak stb.), a név végi rövidülés (25, Martonvásár < 147