Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Zimányi Árpád: Sebestyén Árpád: Értsünk szót! (Útvesztők és útjelzők mindennapi nyelvhasználatunkban)

Példaként tekintsük át, hogy milyen nyelvtani jelenségeket mutat be, il­letőleg vizsgál a könyv: szószerkezet-keveredés (valószínűleg, hogy; el kell menjek), a határozói igenév létigés szerkezete (el van adva), a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepe (a betegellátás biztosított), névelő- és névutó-használati zavarok, szerkezetek jelzője (...a hátralevő románok elleni találkozó), a határozóragok, az állandó határozó vonzatai, a hasonlító határo­zó különböző kifejezési lehetőségei, az értelmező jelző divatos alkalmazása, az egyeztetés, a birtoklást kifejező részeshatározó (Kiknek van igaza?). Sebestyén Árpád nagy teret szentel köznyelvünk, sőt újabban már köz­életi nyelvünk durvaságainak. A terjedő jelenségre nem csupán külön feje­zetben hívja föl a figyelmet, hanem a kötet egyéb helyein is. A választási harcok, a kampányolás közben folyt az anyázás, a csurkázás, a cigányozás, divatszó lett az acsarkodás, a néphülyítés, az emberek beetetése. Politikusok, közéleti személyiségek is használnak olyasféle kifejezéseket mint: lenyúlja a pénzt, kaszál ('sok pénzre tesz szert könnyű munkával'), elviszi a balhét, átver, kibabrál valakivel (Makoveczcel megint kibabráltak). Cél lett az el­lenfél (ellenség?) lejáratása, megsértése, megbélyegzése (politikai miki­egerek, lemikiegerez, mélymagyarok, ügynöközés, liberálisozás, pufajkázás). Efféle (nyelvi) gondok közepette az embereknek szinte már föl sem tűnnek az enyhébb stílushibák (nem jött be, nem jön be valami - 'nem következett be, nem valósult meg' értelemben), és érzéketlenekké válnak az árnyalatok­kal szemben. Szolgaian átveszünk idegen szavakat, szerkezeteket, szóalko­tásmódokat, a rendszerváltás (-változás?) után ezek divatja minden korábbin túltesz (kudarcorientált, méretspecifikus, reformelkötelezett, sikerpropa­ganda; intézménynevekben: Aquastop Kft., Co-Nexus Kft., Go-ker Bt., Solár-d Kft., Coop-no-rin Kft.). Mindezek után milyennek értékelhetjük nyelvünk állapotát, a fejlődés irányát, illetőleg előjelét? Sebestyén Árpád így válaszol erre: „Nem a nyelv romlik, csak a nyelvhasználat általános színvonala." A nyelvésznek, a nyelvművelőnek és minden, nyelvünk ügyéért elkötelezett embernek éppen ezért kell föllépnie a nemkívánatos nyelvi jelenségekkel szemben. Ehhez a sok kitartást igénylő felvilágosító munkához járul hozzá a bemutatott szín­vonalas cikkgyűjtemény. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom