Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

BOZSIK GABRIELLA: AZ újabb keletkezésű intézményneveknek és az alapítványok neveinek helyesírásáról

10. Vadonatúj és ritka még az olyan intézménynév, mely egy nagyobb, önálló intézmény gazdasági, jogi kapcsolatát nevezi meg egy kisebb gazdasági munkaközösséggel a következőképpen. Pl.: Dunapack Részvénytársaság Csepeli Papírgyára Felelősségvállalásával Működő Szikra Papírgyártó és -kiszerelő Gazdasági Munkaközösség; Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára Felelősségvállalásával Működő Forgácsoló és Szerelő Gazdasági Munkaközösség; Metalloglobus Metallokémia Gyáregysége Felelősségvállalásával Működő Fémkohász Gazdasági Munkaközösség. 11. Az 1989-ben elkezdődött társadalmi-gazdasági változás következménye, hogy hazánkban ma már ismét létrehozhatnak magánszemélyek és különféle intézmények is alapítványokat. A legújabb cégbírósági összesítések, kimutatások szerint az egyesületek és az alapítványok együttes száma immár harmincötezer felé közelít. A Polgári Törvénykönyv az 1987. évi 11. törvényerejű rendelettel meghatározta és előírta a jogi követelményeket, majd ezt az 1990. évi 1. törvény módosította. Ez utóbbiban fogalmazódik meg többek között az, hogy „a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az alapítvány által választott név megfelel-e a Ptk. 77. paragrafus (3) bekezdésében foglalt, a jogi személyek nevével kapcsolatos rendelkezéseknek. E vonatkozásban a névazonosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeit megfelelően alkalmazni kell (Közigazgatási Kollégium I. sz. állásfoglalása), azzal azonban, hogy az alapítvány céljára figyelemmel kell megállapítani azt az »azonos területet«, melyben az alapítvány nevének más alapítványtól különböznie kell (Ptk. 77. paragrafusának (3) bekezdése)." Az alapítványok neve amiatt, hogy az alapítványnak jogi képviselője, cégbírósági bejegyzése és kuratóriuma, valamint alapító okirata van, leginkább az intézménynevekhez hasonlítható. Az azokra vonatkozó törvényben meghatározott jogi előírásokat terjesztette ki most a bíróság az alapítványok nevére is. Ezek után teljesen természetes, hogy az intézménynevekre jellemző nagy kezdőbetűs írást kell érvényesítenünk az alapítványnevek helyesírásában. A Helyesírási kéziszótárban mindössze a Kazinczy-alapítvány példa, az akadémiai helyesírási szabályzat 1994-es (példaanyagában átdolgozott) tizenegyedik lenyomatában a Batthyány Lajos Alapítvány, az Aerocaritas Alapítvány, a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány, A Szép Magyar Nyelvért Alapítvány példák adnak eligazítást. Ahogy egyre-másra születnek meg az új alapítványnevek, nyelvtani felépítésük szerint egyre bonyolultabbak és hosszabbak lesznek. Helyesírásukról sem mondható el, hogy az egységes, hisz ha az alapítvány tulajdonosa hibázik helyesírási vagy nyelvhelyességi szempontból, a bejegyzést végző jogász azt nemigen javítja ki. A cégbírósági bejegyzett névanyag ezért elég változatos képet mutat, jóllehet bizonyos típusok már kimutatha50