Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

V. RAISZ RÓZSA: Márai Sándor: Arról, hogy a szívek összetörnek. A szöveg szerkezetéről

Hosszú, többszörösen összetett mondatai (4., 6., 9.) szoros, szabályos szerkezetűek: közbeekelések, lazán vagy szervetlenül kapcsolódó tagmondatok, extraponált részletek nem lazítják az egységek összefüggését, grammatikailag pontosan kategorizálható minden elem. Rendet teremt ezzel gondolataiban és az élet zűrzavaros kérdéseiben, igazi jól formált, „írott", tudatosan kidolgozott szöveget alkotva, a spontaneitásnak, élőbeszédszerű közvetlenségnek nyoma sincs benne. E fejtegető, részletező mondategészek közben aforisztikus tömörségű rövid mondatok: szentenciák tűnnek fel: „Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag." - Jlyen az ember." E részletlezárások után a gondolat újabb, variált kifejtése következik: Márai-sajátosság a gondolatok hullámzó vissza-visszatérése, egy-egy szentenciózus megnyilatkozás köré csoportosítva. A szöveg mikroegységei - mondategészek, tömbök, bekezdések - szoros logikai összefüggésben vannak egymással, a vissza-visszatérő gondolatok is okot, következményt fejeznek ki az őket megelőző mondatokhoz viszonyítva. A logikai kapcsolat milyenségét helyenként kötőszó is kifejezi, de ha nem, akkor is felismerhető: {[1 - 2] — [3 (4 <- 5) -> (6 - 7) -> 8] -> [9 - 10)]} A meggyőzés szándéka jelen van az egész írásban, a konatív funkció nyelvtani kifejezése a 9. mondat egyes szám második személyű igealakjaiban jelenik meg, közülük a főmondat igéje a vigyázz felszólító módú alak, s ezáltal a mondategész felszólító modalitású. Egyes szám második személyűsége nem változtat e mondat általános érvényű voltán, miként a szövegegész is általános érvényű. A negyedik mondat egy ember, egy másik ember kifejezései sem meghatározott egyedre utalnak. Bár szövegünk csak két bekezdésre tagolódik, mégis felfedezhető benne a három makroszerkezeti egység: a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. Bevezető funkciójúnak az első bekezdést tartom, tárgyalásnak a 3-8. mondategészt, a befejező, lezáró szövegegység pedig a (túlzásával kételkedésre csábító) 9-10. mondategész. így teljes a szöveg, s így tarthatjuk kimunkáltnak minden alkotóelemében. 38