Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

EŐRY VILMA: A szöveg mondatainak kapcsolódása és a szöveg-szerkezet

EŐRY VILMA A SZÖVEG MONDATAINAK KAPCSOLÓDÁSA ÉS A SZÖVEGSZERKEZET ABSTRACT: (Konnexion und Komposition im Text) Die Texte sind unter anderem auch der Gesetzmäßigkeit ihrer Form nach zu verschieden. Es ist ganz offenbar, daß z. B. ein lyrisches Kunstwerk und ein alltagssprachliches Text, wie eine Gebrauchsanweisung in der Gesetzlichkeit ihrer Komposition völlig ungleichartig sind. Nach diesem Gesichtspunkt unterscheidet L. DEME vier Gruppen der Texte: (1) Text, (2) Textwerk, (3) literarisches Textwerk, (4) dichterisches Textwerk, inzwischen die einzelnen Gruppen bilden Teilmengen der vorgegangenen Gruppe. An der Beispiel eines „literarischen Textwerkes" und eines einfachen alltäglichen Textes versucht die Arbeit die Konnexion der Texten vom verschiedenen Texttyp zu beschreiben. Die syntagmatischen Beziehungen werden durch die logisch-grammatischen Verknüpfungsformen und durch die thematischen Progression der Sätzen charakterisiert. Die Resultate der Analyse werden mit Hilfe von Schemata übersichtlich gemacht. 1. A szövegtani, szövegtipológiai kutatások lehetőséget adnak annak a tapasztalatunknak a bizonyítására, hogy a mindennapi (társalgási, írott tár­salgási: üzenet, lista) szövegek és a nem mindennapi (pl. a tudományos, de különösen a művészi szövegek) szerkezetének szabályossága, szabálysze­rűsége nagy mértékben különbözik egymástól. Ha a szövegtípusok e szempontból két szélsőséges csoportját nézzük: egy mindennapi beszélge­tést és egy lírai műalkotást, világosan látszik a különbség. A társalgási szöveget pragmatikusan meghatározó, szociokulturális környezet által ki­alakított szabályrendszer elemei - éppen a kommunikációs helyzetek sok­félesége miatt - nem is annyira szabályok, inkább csak tendenciákat képvi­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom