Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

FEKETE PÉTER: Papp István az ember, a tudós és a tanár

közelednek a köznyelvhez. Ezt a közeledést ő természetes folyamatnak tartja. Feladata az iskolának, hogy a nyelvjárási jelenségeket össze hasonlítsa a köznyelvvel, mert így a tanulók jobban megismerik nyelvünk sajátosságait, törvényeit. Egyébként a nyelvjárási alakoknak, mint megőrzött régiségeknek, nagyon sok a nyelvtörténeti tanulságuk is Felhívja a figyelmet arra, milyen kár, ha az iskola írtja a nyelvjárási beszédet. „Siralmas a helyzete tájszólásainknak a közéletben: az újság, a rádió és az iskola vállvetve fáradoznak azon, hogy a nép ajkáról letöröljék a szójárás zamatát, a vidékies ejtés frisseségét. Ha nem akarjuk, hogy maholnap teljesen elmosódjék az egyes vidékek szójárás különbsége - ami nagy veszteség lenne -, akkor legalább az iskola álljon a nyelvjárás pártjára. Értesse meg a tanulókkal, hogy a nyelvjárás nem szégyellnivaló, s az iskola csak az egység kedvéért kívánja meg a közmagyar beszédmód megtartását" - írja. Önmagáról azt is megemlíti könyvében: „...e sorok írója most édesgeti vissza gyermekkora legféltettebb kincsét, a saját nyelvjárását." Ezeket a mondatokat szóban is többször megismételte. Nem hagyható említés nélkül a magyar irodalomtudomány terén végzett munkássága sem. Önmagáról azt mondta, hogy gimnazista korában irodalomtudós akart lenni. Amikor azonban a debreceni egyetemen Pápay József nyelvészeti előadásait meghallgatta, megváltoztatta elhatározását, s a nyelvtudományt választotta élethivatásának. Középiskolai tanár korában naponként foglalkozott az irodalommal. Cikkeinek túlnyomó része is a mindennapi munkával kapcsolatos. Elemezte Balassa Bálint egyéniségét. 1944-ben szokatlanul merész hangon írt Csokonairól és koráról. Egy mintaszerű összefoglaló órát írt le a gimnázium VIII. osztálya számára. Kidolgozott egy önálló szemléletű irodalomelméletet. Alapvető egyezéseket talál Ady Endre költészete és a Kalevala ősi hangulata, Ady versei és a Kalevala verselési sajátosságai, Ady és a Kalevala szimbóluma között. A tanulmányának címe „A Kalevalától Adyig." Papp István nemcsak kiváló tudós, hanem kiváló nevelő, kiváló tanár is volt. Előadásait mindig jegyzet nélkül tartotta. Az egyébként zárkózottnak látszó ember az óráin feloldódott, állandó mosoly volt az arcán, meg akarta nyerni hallgatóit a tudománynak. Ez a feloldódás még szembetűnőbb volt akkor, amikor mesteréről, Pápay Józsefről beszélt. Most még jobban látom, mint akkor, hogy engem is mindennel irányítani akart. Ma is a fülembe cseng, amint az egyik séta alkalmával kiadta számomra az első tudományos feladatot: „Tanulmányozza át Klemm Antal Mondattanát, mondjon róla véleményt, vitassuk meg együtt." Azt is mondta, hogy professzora vezette el Wilhelm Wundt néplélektanának világába. Szemináriumi órákon kellett beszámolnia észrevételeiről, vitázni professzorával. Elmondta, hogy őt harmadéves egyetemi hallgató korában Pápay magához hívta s közölte vele, hogy külön választja a ma119