Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

D. BERENCSI MARGIT: Nagy László címadása korai költészetében (Részlet egy nagyobb tanulmányból)

alkotnak, illetve egymás rokon értelmű változatai: A héja és a sármány, Márta és Mária, Bánat és gya lázai. Szép számmal találunk mondatalakú címeket is, összesen 43-at: 17 tő-, 24 bővített, 2 összetett mondatot. Ezek mind tartalmilag, mind szerkezetileg világosak, könnyen áttekinthetők, tömörek. Szervesen kapcsolódnak a vers mondanivalójához. A közlő funkciót többnyire -- ritkán odaképzelt kiegészítéssel - betöltik: Égre néztünk akaratlanul, Fejemet lehajtom, Most gyenge vagyok, Nem apad el az a Isten tehene. 3. A címek beépülése a versekbe Feltűnő, hogy a Galambcsőrök csettennek, és az Angyal és kutyák című ciklusban igen magas az olyan címek száma, amelyek a vers első sorával, illetve kezdő szavaival azonosak. A kezdő sorral való megnevezést J. Soltész Katalin (A címadás nyelvi formái a magyar irodalomban, Nyr. 89. 1965. 2. 183.) álcímnek nevezi. A 182 vizsgált verscím közül 95 ismétlődik meg a versegészben. Ezek közül 56 álcím. PL: Bíztam a tavaszban, Szánom-bánom, Zöld koromat jég tördelte, Anyám ül, mint egy óriás. Ám nemcsak az első sorba, hanem 15 versben az utolsó versszak kezdő, illetve záró sorába is beleépíti a címet: Január királya, Dérütött réten, Üstökös tündököl. Sőt a vers kiemelkedő, a mondanivaló szempontjából fontos, bármely sora is címként szoigál 18 alkalommai: Csillagrugó éjszakában, Üvegkoporsóban, Te sem vagy fehérebb. Többször is megismétlődik a cím 6 versben: Tenger, Májusfák, Csodafiúszarvas. Érdekes megoldás, ha a cím a versszakokban módosulást mutat: Tűz volt a te neved (Bűn volt a te neved. Gyász lett a te neved). Nagy László a megismételt címeknek fontos szerepet szánt. A vers szerves részévé tette őket, a mondanivaló lényegét sűrítette beléjük. Nemegyszer szövegszervező szerepük van, összefogják a verset, ilymódon a szöveg globális kohéziójához is hozzátartoznak. Általuk fokozódik a versek értelmi, érzelmi tartalma, hangsúlyosabbá válik a költői üzenet. A címek beékelése a versekbe a költői gondolat teljesebb közvetítésére, a hozzá fűződő hangulat megerősítésére szolgál, s elvezet bennünket a művek teljesebb megértéséhez. Összefoglalva: "A cím rendeitetése az, hogy vele az író egyénítse művét, összetéveszthetetlenül elkülönítse minden más irodalmi alkotástól. De legalább ilyen fontos az a szerep is, hogy előre jeliemezze a művet, felidézze a légkörét, hangulatát, mintegy dióhéjba sűrítve adja az egészet." (Kovalovszky Miklós: A cím stilisztikája. NytudÉrt. 83. 326.) Ez a stilisztikai követelmény, mint az eddigi vizsgálódásaink tanúsítják. Nagy László költészetében is meg86