Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
FEKETE PÉTER: Dr. Chikán Zoltánná 70 éves
Amikor nem mindennapi feladatomra vállalkoztam, tudtam, hogy a Klárika tartalmas életútját ismertetve, nehezen tudok objektív maradni. Ismeretségünk olyan régi, olyan időkben és körülmények között kezdődött, amiből következve ez teljesen érthető. Emlékszel, Klárika az 50-es évek első éveire. Te mint egri általános iskolai tanár konzultációvezetője voltál az általános iskolai tanítóknak szaktanítókká, majd szaktanárokká képzésének, én mint kezdő tanszéki gyakornok, majd tanársegéd nagy érdeklődéssel figyeltem rutinos pedagógiai tevékenységedet. A nyaradat, a pihenésedet áldoztad fel a nemes ügy érdekében. Akkor tapasztaltam először, amit később, pályafutásod során annyiszor, hogy ha értelmes ügyről van szó, fáradságot, áldozatot nem sajnálva mindig készen állsz a munkára. Pedig nehézségből, akadályból volt elég. Olyan korban éltünk fiatalságunktól kezdve, amikor az "ősmagyar fákat nyögető új szeleket" vad zivatarok váltották, amikor nem volt könnyű talpon maradni. Végig embert próbáló idők jártak, s Te álltad a próbát. A legnehezebb időben is megőrizted derűs egyéniségedet, nagy tudásoddal, jó előadókészségeddel, eleven szellemeddel magad mellé állítottad mindenkori hallgatóidat. Te pedig érezted tanítványaid szeretetét, s Téged ez boldoggá tett, átsegített a nehézségeken. Ünnepeltünk, Chikán Zoltánné, 1922. március 22-én Balassagyarmaton született. Tanár édesapját korán elvesztette. Édesanyja, a szerény jövedelmű klstisztviselőnő nem kis áldozattal taníttatta gyermekeit. A kiválóan tanuló diáklány a budapesti tudományegyetem magyar-latin szakját végezte el. A sors kegye, hogy a legnagyobbak voltak a tanárai. Olyan tudós professzorok, mini Zsirai Miklós, Pais Dezső, Laziczius Gyula, Horváth János. Az egyetemet 1945-ben fejezte be. 1947-ben doktorált, s 1948-tól 1953-ig általános iskolában tanított. 1953-ban került az egri főiskola magyar nyelvészeti tanszékére, s nyugdíjazásáig, 1980-ig itt tanított. Az általános iskolai tanítók nyári átképzésében részt véve került kapcsolatba Papp Istvánnal, a kiváló nyelvészprofesszorral, aki éles szemével felismerte tehetségét, s munkatársnak szemelte ki a tanszékre. Erre azonban már Papp István utódja ideién került sor. Papp István a debreceni egyetem professzora lett. A tanszéken kezdettől fogva magas szakmai és pedagógiai színvonalon teljesítette feladatát. Oktatómunkája mellett hamar bekapcsolódott a kutatómunkába is. Dolgozatai igen jó gyakorlati érzékről, az új iránti fogékonyságról tesznek bizonyságot. Alig van szakmánknak olyan ága, amelyikben a tanszéken ne dolgozott volna. Kapott feladatát mindenkor a tőle telhető legnagyobb intenzitással vé6