Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

megállapodott, a művelt emberek egykorú élő nyelvével azonos. • (HORVÁTH, 1922/1989, 84) Mivel a téma Petőfi költészetében is meghatározza a nyelvi kifejezési módot, elemzett versünkben is találunk nyelvújítási szavakat: a csalogány, a dalnok és az alkony jellegzetesen nyelvújítási szavak. (TOLNAI, 1922, 198201) Petőfi használt nyelvújítási szavakat, ő maga azonban nem alkotott új szóalakot, bár a világszabadság szót neki tulajdonítják, ez a szó azonban a francia liberie du monde tükörfordítása. A nyelv állandósult kifejezéseiből, a frazeológiai egységekből viszont sokat és szívesen felhasznál, amint erre elemzésemben is utaltam az un. exmetaforák elemzése kapcsán. ZLINSZKY ALADÁR a következőket írja erről: "Csodálatos Petőfi fantáziája a nyelv közkeletű képeinek megújításában. A legnagyobb képzeletű költői képei sern mind eredetiek, hanem gyakran alapulnak a nyelv metaforás szólásain." (ZLINSZKY, 1922, 268) (Vö." Már vége felé jár az éjszaka, / A hajnal közeleg") 9. Röviden áttekinthetjük még a vers szavainak szófajtani megoszlását. A szövegszavak száma 229. Ebből 36 ige, amely az összes szövegszó 15,62 %a, 107 névszó, az összes szó 46,72 %-a. Annak ellenére, hogy a névszók dominálnak a szövegben, mégsem nevezhető nominálisnak a vers stílusa, hiszen a verset átszövő ellentétek, s az igék szemantikai jelentése is mozgalmasságot sugall. Az I. szakasz 87 szövegszavából 15 ige (17,28 %), a II. szakaszban a 16 ige 15,53 %, a Ml. szakaszban az 5 ige 12,82 %. Bár egyértelmű következtetést ebből nem vonhatunk le, de a 3 szakasz közül az I. tűnik a legdinamikusabbnak, ha az igék számát s szemantikai jelentésüket vetjük egybe a másik két szakasz igéinek számával s szemantikai jelentésükkel. A vers igéinek szemantikai jelentésvizsgálatával, a grammatikai és szövegidő viszonyával egy másik dolgozatban foglalkozom majd, így erre most csak röviden utaltam. 10. Hadd zárjam dolgozatomat azzal a gondolattal, hogy érdemes Petőfi verseihez újra és újra visszatérni, gondolatait ugyanis csak első látásra nevezhetjük egyszerűnek, mert ha mélyebben vizsgáljuk a versek szemantikai összefüggéseit, megváltozik a véleményünk. Petőfi egyszerre egyszerű és bonyolult. Életrajzírói szerint személyisége is rendkívül ellentétes és összetett volt, s ez az ellentétesség és összetettség tükröződik kiforrott nagy verseiben is. 55