Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

H. VARGA GYULA: A magyar szórend egy sajátos jelensége

H. VARGA GYULA A MAGYAL SZÓREND EGY SAJÁTOS JELENSÉGE* ABSTRACT: (The special case o f the Hungarian word-order) This study offers a historic survey of the word-order of the Hungarian verbal prefix, emphasizing the insufficiency of the recent classification. The author divides the word-order of the Hungarian verbal prefixes into two main groups with two main subtypes. Az elváló igekötők viselkedésével, vagyis az igekötők szórendi tulajdonságaival már sokan foglalkoztak, hisz nemcsak az igekötő, hanem általában a szórend kutatói is beleütköztek ebbe a kérdésbe. Sőt a magyar mondat szórendjét vizsgálva nyelvészeink gyakran éppen az igekötők szórendi viselkedése alapján derítették fel a szórend fő jellemzőit és típusait. így van ez már a Debreceni Grammatikában is, amely pl. a felszólító módú ige szórendjét így mutatja be: "A melly Mondásban öszvetett Mgekötős] Igével élünk, vigyáznunk kell, hogy annak szavai között mellyikbenn vagyon a főbb tzéíunk? vagy mellyiket akarjuk inkább megértetni? És azt a szót kell legelői tenni, p. o. amikor ezt mondjuk: Vidd ki a kést! a főbb tzélunk a vivődés; de ha látnánk, hogy valaki viszi ugyan a kést, de nem kifelé, akkor így szóílanánk: kividd a kést! ha ismét látnánk, hogy a kaiánt viszi ki, így szóianánk: a kést vidd kii sat. E szerint változtatják a helyet az Egyszeres igék is." (213. í.) 1. Az igekötők szórendi sajátosságainak felderítésében az első periódust - tudománytörténeti szempontból — a felismerés időszakának nevezhetnénk. SZENCZI MOLNÁR ALBERTTŐL kezdve PERESZLÉNYI PÁLON és FÖLDI JÁNOSON át VAJDA PÉTERIG fokozatosan ismerték föl az igekötők elválhatóságát, szórendi jellemzőit. (Vö. J. SOLTÉSZ 1959, 12, ill. JAKAB 1982, 34.) Lényegében a három * Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság Heves megyei csoportjának felolvasóülésén 1992. június 8-án. A szerk. 33