Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

BACHÁT LÁSZLÓ: A debreceni diáknyelv néhány kérdése

b) Szórakozás, fiúk és leányok kapcsolata A diszkóban vagy klubcsiban, sokszor házi bulin találkoznak a fiúk és leányok, és ott csörögnek, csorognak, ráznak> totyognak, vagyis táncolnak. Persze, a táncolásra a debreceni diákoknak még van egy csomó szava, kifejezése. Ilyenek: ugrabugrál, bizsereg a talpa, mocorog a lába stb. Ha egy fiú és egy leány érdeklődik egymás iránt, akkor együtt járnak, bírják egymást, közös sávon vannak, együtt futnak, benne vannak a buliban. Rendszerint a fiú szedi fel a leányt, de történhet fordítva is. Becsavarodik, belehabarodik a fiú a leányba, tömi a fejét, eteti, megdumálja. Ha sikerrel jár, bedől a lány, behapsizik, s akkor egymás körül donganak, dúl a l'amur, nyalják-falják egymást, smaciznak, smárolnak. Úgy látszik, hogy a mai diáknyelvre is érvényes BENEDEK KÁRÓLYnak az az 1908-ban leírt megállapítása, hogy a hazai diákság szóhasználatában az egyes iskolákban, tájakon alig van eltérés az iskola és az iskolai élet szavait illetően! (Nyr. XXXVII. 126-^8). c) A társas érintkezés szavai A köszönések, megszólítások, kérések és megköszönések nyelvi formái a debreceni diáknyelvben is ugyanazok, mint másutt az országban. A helló, szia, szió, üdv, cső, csősztök, by-by, csau, tiszteletem, viszlát, hali, halihó, hé!, hékás!, figyusz!, apafej!, anyám, bébi, picim, öcskös, dinnye (megszólításként Debrecenben használatos csak); thank, hálám örökké üldözni fog, ha nagy leszek, meghálálom, hálám örökké üldözni fog, csak utói ne érjen stb. szinte mindenütt az országban a városi diákok nyelvhasználatában megtalálhatók. d) A mindennapi élet fogaimait kifejező szók száma Igen nagy, s úgy látszik, itt már több olyan szó és kifejezés van, amely másutt az országban nem fordul elő a diáknyelvben. E témakörben először a rokonságot, a lányokat és a fiúkat, továbbá az ismeretlen idegeneket jelenítő szókat keli számba venni. A fater, muter, az ősök, a bratyó, bratyesz, tesó, unokatesó, nagyi, az öregem stb. szerte az országban használatos szók. Az idegen fiú és férfi megnevezésében a srác, hapsi, krapek, tag, fej, bika, pasi, pasinger, ürge stb. szók is közismertek. A református gimnázium diákjainak van csak néhány eltérő szava: cicafiú, nyálkirály. A leány- és nőnevek: csaj, csajka, bőr, spiné, spinkó, amazon, tyúk, pipi, massza, moha stb., a református iskola diákjai ismerik a pretty, a cicalány és a cicavirág szavakat ebben a jelentésben. Elég sok az ízléstelen és a durva szó az idősebb nők megnevezésére, különösen a fiúk nyelvhasználatában {cápa, nyanya, vénlány, öreg lány, banya, bánya rém stb.). Hihetetlenül nagy azoknak a szavaknak a száma, amelyek külső vagy belső tulajdonságot jelölnek, másutt is, Debrecenben is: tökmag, töpörtyű, talajmenti, alagsori, mini, mélynövésű, törpe slb. az alacsony növésű, kicsi 144