Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

SZATHMÁRI ISTVÁN: A magyar helyesírás alapjai

A nagyközönségben kétféle negatív, vagyis elmarasztaló álláspont alakult ki a helyesírással kapcsolatban. Egyesek azt mondják, nem kell különösebben törődni a helyesírással, ilyen hibákkal is meg lehet érteni egyegy szöveget. Mivel a mi helyesírásunk értelemtükröző, értelemmegkülönböztető (I. később is), bizonyos esetekben a rossz helyesírás félreérthetővé teszi mondanivalónkat. Nem mindegy, ha valakinek azt mondjuk, hogy uKérddmeg a barátunkat!" vagy azt, hogy „Kérd meg a barátunkat!". Milyen különbség van továbbá a »másállapot" és a umás állapot" között! Vagy például a következő, újságcikkből vett mondatban a nagy kezdőbetűs írás teszi egyértelművé, hogy a hasonló című napilapról van szó: „Lelki szemem előtt olyan Magyar Nemzet képe lebeg, amelyet a világ és az ország dolgáról tudó,... szabad gondolatok iránt fogékony, nyitott szellemű polgárok olvasnak." (Magyar Nemzet 1991. szept. 10. 1.) Azt viszont minden írással kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a helyesen kitett ékezetek, a helyes egybe- és különírás, a helyesen alkalmazott írásjelek stb. nagymértékben segítik a megértést. Mások meg azt hangoztatják, hogy egyszerűen lehetetlen megtanulni a helyesírást, nincs abban semmi logika, semmilyen rendszer, legfeljebb igen nagy gyakorlattal lehet valamelyest elsajátítani. Bár a „gyakorlat teszi a mestert" elve ez esetben szintén érvényes, hangsúlyoznunk kell, hogy a mi helyesírásunk nagyon is szervesen, a maga belső logikája szerint alakult ki, és így fejlődik ma is, amelynek az alapjait, fő elveit viszonylag könnyen el lehet sajátítani. (L.: DEME LÁSZLÓ, FÁBIÁN PÁL, BENCÉDY JÓSZEF: A magyar helyesírás rendszere. NytudÉrt. 54. sz. Bp., 1966.; DEME LÁSZLÓ: Helyesírási rendszerünk logikája. Nyr. 88: 229-247, 357-376; I. még az itt később kifejtendőket is.) Miért fontos hát a megfelelő helyesírási rendszer kialakítása, a helyesírás tudományának megfelelő művelése, illetve — az egyének számára — a helyesírás (elméleti és) gyakorlati ismerete? Az e kérdésre adott válaszomat a következőképpen taglalhatjuk: a) miért fontos az egyes népek, nemzetek számára?; — b) az egyén számára?; - c) a rokon és érintkező tudományok, tudományágak számára? Lássuk őket egyenként. a) Miért fontos a helyesírás az egyes népek, nemzetek számára? — Röviden szólva: egy-egy nép nemzetté válásának szinte feltétele, majd műveltségének fokmérője a nyelvi sztenderd kialakítása és ezen belül az egységes helyesírási rendszer létrehozása. Ismeretes, hogy a nyelvi egységesülés nálunk éppen a formai elemekben, a hangjelölés területén indul meg, majd a helyesírási rendszer létrehozásának a reformáció - és benne az anyanyelven tartott istentisztelet, a nyelvtanok és tankönyvek megjelentetése, az iskolák és a nyomdászat stb. -ad lendületet, 1825-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia (először Tudós Társaság) vállalja mind a mai napig a helyesírás gondozását. Ez utóbbi is jelzi, 13