Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

BOZSIK GABRIELLA: Intézménynévszerű elnevezések nyelvi és helyesírási kérdései

EGYELEMŰ ELNEVEZÉSEK A különféle vendéglátó-ipari vállalatok kisebb egységei viselnek ilyen egyetlen szóból álló nevet , mint a Poharazó, Falatozó, Hörpintő. Mivel az illetó' név saját, megkülönböztető szerepű, mindenképpen tulajdonnévként kezelendő, és feltétlen nagy kezdőbetűs. A szóösszetételek még többet mondanak az elő- és utótag együttes jelentésével: Ételbár, Bortanya, Borharapó, Szépségszalon, Bébibolt, Gyógygödör. TÖBBELEMŰ ELNEVEZÉSEK a) A tulaj donnévi értékű elem: főnév Köznév A névadókat mindenkor az vezeti egy név kialakításában, hogy minél hangulatosabb, minél vendégcsalogatóbb nevek kerüljenek a cégtáblára. Ezért alkalmazzák például első elemként a legkülönfélébb virág-, fa- és állatneveket, de gyakori a különböző jellegzetes tárgyak neve vagy elvont fogalmat kifejező szó is. A következőkben fogalomkörök szerint csoportosítjuk a név elején álló főneveket. Pálma eszpresszó Az egzotikus, szép virágnevek elsősorban hangulatukkal motiválnak, mintsem a jelentésükkel. Egyszerű szó a főnév: Rezeda eszpresszó, Rózsa vendéglő, Rozmaring eszpresszó, Pálma eszpresszó, Mimóza eszpresszó, Pipacs eszpresszó, Rózsa cukrászda, Borostyán vendégfogadó, Muskátli vendéglő, Szék fű patika. Összetett szó a főnév: Nefelejcs eszpresszó, Vadvirág eszpresszó, Teavirág eszpresszó, Gyöngyvirág eszpresszó, Búzavirág étterem, Vadvirág vendéglő, Vadrózsa kisvendéglő, Matyórózsa vendégfogadó, Hóvirág italbolt, Harangvirág cukrászda. 129