Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Roncz Béla: Eger időjárása 1989-ben

mgíís 67,3 °Q. A havi abszolút hőingadozások az év nagy részében jelentősen eltérlek az átlagostól, mindezt 4. sz. táblázatunk és a 2. sz. ábránk is jól mutatja. 4. sz. táblázat A havi abszolút hőmérsékleti ingadozások átlaga (a), 1989. évi értékei (b) és a legmagasabb napi ingadozások havi értékei (c) Uó I. 11. III. IV. V. VI. Vll. VIII. IX. X. XI. Xll. Év a.) 21,9 24,0 25,1 25,9 25,7 25,3 24,0 24,8 25,0 24,1 21,4 22,5 53,4 b.) 12,2 19,4 24,7 24,0 21,4 19,6 23,3 23,4 21,8 21,1 26,5 26,2 44,7 c.) 9,5 12,0 19,0 15,1 15,2 13,8 19,3 14,6 14,0 14,9 12,0 10,3 19,3 Az I—X. hónapban az 1989. év értékei alatta maradtak a sokévi átlagnak. A november és a decemberi értékek magasan meghaladták az átlagot. E két hónap magas íunplilúdója az egymást követő egyre hidegebb, beáramló artikus-szárazföldi levegő okozta erős lehűlés következménye. Fentiekből következik, hogy 1989-ben a legnagyobb havi abszolút hűingás novemberben 26,5 °C) volt, a legalacsonyabb pedig januárban (12,2 °C). Ez a januári alacsony amplitúdó az egyenletesen érkező, megközelítőleg azonos hőmérsékletű, mérsékeltövi szárazföldi eredetű hidegfrontok eredménye. Ennek következtében a napi maximumok 23 nap nem haladták meg a O üC-ot, a napi minimumok pedig mind a 31 napon 0 °C alatt voltak. A hónap közepén érkezett, szintén mérsékeltövi szárazföldi eredetű melegfront "hűvösnek" bizonyult, mivel csak 4,2 °C-os maximumot tudott produkálni. A kontinentális éghajlattal való szorosabb rokonságot mutatja a hőmérséklet napi ingása is. A napi hőmérséklet in gás havonkénti maximumait vizsgálva (4. sz. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a január és a december kivételével 12,0—19,3 °C között alakultak, azonban egy hónapban sem haladták meg a havi abszolút hőmérsékletingást. Júliusban a napi ingás több esetben megközelítette a 16 °C-ot, 8.-án pedig a 13,1 °C-os hajnali lehűlést 21,4 °C-os nappali felmelegedés követte. A hőmérsékletnek nyáron ilyen mértékű ingása az emberi szervezetre nézve előnyös, mert ez biztosítja az emberi szervezet hajnali felüdülését, a jó alvást. Ezt az előnyös éghajlati tulajdonságot Eger völgyi fekvésének köszönheti. Ezt támasztják alá városklíma kutatásaink is. Ugyanis a város belvárosában elhelyezett meteorológiai állomáson a napi hőingls 2-3 °C-kal nagyobb, mint a 20-50 m-rel magasabban fekvő állomásainkon mért hasonló érték. Ugyancsak nagyobb a hőingás a város 80