Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Roncz Béla: Eger időjárása 1989-ben

A napfénytartam fő szabályozó tényezője a borultság mennyisége. Az 1989. évi borultsági értékeket a sokévi átlaggal együtt a 2. sz. táblázatban tüntettük fel. A táblázat adatai arról tájékoztatnak, hogy a borultság értéke 1989-ben 3 %-kal meghaladta a sokévi átlagot. Az első félév hónapjai átlag felettiek voltak. Tehát nem véletlenül zárt -166 óra napfényhiánnyal a félév (1. sz. táblázat). A II. félévben viszont a felhőzet - a júliust és augusztust kivéve — 11 —32 %-kal mutatott kevesebbet az átlagosnál. Ez megmutatkozik a napsütéses órák számának átlag feletti értékében, és részben összhangban van a csapadékos napok számának megoszlásával, amely az első és második félév között 63—37 %-ban oszlott meg ( sz. táblázat). A borultság legkisebb értéke szeptemberben (40 %) és októberben (40 %) volt. Viszont a derült napok száma legmagasabb júliusban (16), a borult napoké januárban (26), az átlagos augusztus, illetve decemberrel szemben. A borultság legnagyobb értékei is ennek megfelelően januárban (90 %) és februárban (80 %) jelentkeztek. HŐMÉRSÉKLET Nagyobb térségek hőmérsékletének eloszlása döntően a besugárzás mennyiségét megszabó földrajzi szélességtől, a tengerszintfeletti magasságtól és az óceántól való távolságtól függ. A város földrajzi koordinátái ismeretében kiszámítható a földrajzi helyzetnek megfelelő havi és évi középhőmérséklet. Ezt összevetve a tényleges (átlag) és az 1989. évi havi középhőmérsékletekkel - 3. sz. táblázat - a következők állapíthatók meg: Ha a törzsértéket összevetjük a számítottal, akkor láthatjuk, hogy Eger hőmérséklete november kivételével melegebb annál, mint a földrajzi fekvése alapján várhatunk. A többlet hőmérséklet főként a nyári félévben jelentős, aminek oka elsősorban a délies lejtők kedvező expozíciós hatásában keresendő. Az évek nagy átlagában a havi középhőmérsékletek így alakulnak, viszont vannak olyan esztendő (mint pl. 1950., 1970., 1983. stb.), amikor ez az eltérés még jobban megmutatkozott, és vannak olyan évek, amikor épp az ellenkezője következik be; az évi havi és évszakos középhőmérsékletek nemhogy a törzsértéket, de még a számított középhőmérsékleteket sem érik el. Ilyenek voltak pl. az 1919., 1941., 1966., 1980., 1985ös stb. évek. 78