Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Roncz Béla: Eger időjárása 1989-ben

fényben legszegényebb hónapunk az augusztus (76 óra hiány) volt, az átlagot pedig a novemberi óraszám haladta meg a legnagyobb mértékben (56 óra). Ha a város téli és nyári félévének napfénytartamát összevetjük a közeli Bükk-fennsíki (tszf. 700—900 m) és Miskolci értékeivel, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Bükk magasabban fekvő részei télen mintegy 30 %-kal több napsütésben részesültek 1989-ben, mint a hegység lábánál fekvő Eger (tszf. 180 m), míg a nyári hónapokban a különbség nem volt számottevő. Ha Miskolc értékeivel hasonlítjuk össze egri adatainkat, azt állapíthatjuk meg, hogy a nyári félévben csupán 0—15 %-kal, a téli félévben viszont 10—45 %-kal magasabb a napsütéses órák száma havonta Egerben. Ez elsősorban Miskolcon azzal igazolható, hogy a téli félévben gyakori a Sajó-völgyi ködképződés. 2. sz. táblázat A felhőzet mennyiségének havi és évi (a.) átlagai (%-ban) és 1989. évi értékei (b.), valamint a derült és borul napok száma (a.) és 1989. évi adatai (b.) Hó Borultsági havi, évi átlagai % Derült napok száma Borult napok száma a. b. a. b. a. b. I. 67 90 4,2 1 14,1 26 II. 63 80 4,0 2 12,9 17 III. 56 57 5,8 9 9,4 11 IV. 57 60 4,5 5 7,4 7 V. 52 52 4,3 13 -H» 6,0 5 VI. 53 70 4,3 13 5,3 11 VII. 47 48 5,6 16 3,4 0 VIII. 45 45 7,3 8 3,8 8 IX. 45 40 8,0 10 5,2 3 X. 54 40 6,6 10 8,3 6 XI. 67 55 3,8 7 13,0 8 XII. 73 65 3,0 7 16,4 12 Év 57 59 61,4 101 105,2 114 77