Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Roncz Béla: Eger időjárása 1989-ben

bari dőltek meg ez idő aiatt egyes éghajlati elemek rekordjai pozitív és negatív irányban egyaránt. Jelen tanulmányunkban azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy milyen volt az 1989-es esztendő. NAPSÜTÉS, FELHŐZET A napsütéses órák összege alapján Eger és környéke hazánk viszonylag mostohább napfényei látottságú területeihez tartozik. Ez főként a téli félévre vonatkozik, amikor a város völgyi fekvése miatt gyakori a köd és a párásság. 1. sz. táblázat A napsütéses órák átlaga (a), az 1989. évi tényleges (b) összege és eltérése (c) az átlagtól Hó 1. U. 111. tv. V. VI. VII. VIII. IX. X XI. XII. Év a.) 70 87 141 182 247 257 294 276 208 145 66 49 2022 b.) 22 55 145 159 248 189 290 200 180 171 122 90 1871 c.) -48 -32 4 -23 1 -68 -4 -76 -28 26 56 41 -151 I. f. év II. f. év Tél Tavasz Nyár Ősz a.) 984 1038 206 570 827 419 b.) 818 1053 146 552 679 473 c.) -166 15 -60 -18 -148 24 1989-ben a napsütéses órák száma — mint azt 1. sz. táblázatunk is mutatja — nem érte el az átlagot, attól jelentősen, 151 órával maradt el. Ha évszakos, féléves bontásban vizsgáljuk a napfény tartam alakulását, szembetűnő, hogy az első félévben jelentős hiány mutatkozott (-166 óra). A második félévben viszont az átlagnál valamivel többet (15 órával) sütött a Nap. Ugyancsak kitűnik táblázatunkból, hogy a téli évszakban 60 órával, tavasszal 18, nyáron pedig 148 órával volt kevesebb a napsütés. Az őszi évszak viszont 24 órás többlettel zárt. Az átlaghoz képest nap76