Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Mosolygó László: A földhasznosítási szerkezet történelmi változása Egerben

Településeink belterületének két meghatározó földhasznosítási ága a művelés alól kivett terület és a kert. Város és falu között e tekintetben csak számszerű különbségek vannak, bár ezek lényegesek. Feloldhatatlan gondot jelent, hogy a kertnek mint művelési ágnak a fogalma nem egységesen értelmezett,* a külterületre vonatkozóan a fogalom használata megszűnt, s számos kertészeti kultűrát ma már szántóföldön is termesztenek. A kertészeti ágazat tényleges sűlya így csak mélyebb vizsgálattal ítélhető meg. A belterületen a városi földhasználatnak egyébként sem a kert magasabb aránya a kifejezője, hanem a művelés alól kivett területeké. Ennek alapján Eger belterületének művelésági struktúrája Budapestnél is városiasabb.** Településeink külterülete a mezőgazdasági termelés fő helyszíne, aránya a belterület bővülésének ütemében csökken. A külterület aránya Egerben ugyan kisebb, mint országos átlagban, de még mindig jóval nagyobb mint Budapesten. A termőterült döntő többsége e zónában található, de a földhasznosítás a három övezet közül itt a legkevésbé intenzív. A művelés alól kivett terület aránya jóval alacsonyabb mint a belterületen, de az országos átlagnak csaknem kétszerese. A zártkertben a művelés alól kivett terület aránya még alacsonyabb, lényegesen nagyobb azonban az intenzív művelési ágak, vagyis a kert, a gyümölcsös és a szőlő szerepe. Kiszámítottuk a földhasznosítás intenzitásának mutatóját településrészenként. Ennek alapján a legintenzívebb földhasználat a belterületre jellemző (3,8 szántóegység/ha termőterület), a leginkább extenzív a külterületre (1,2). A zártkertek ismét magas, a belterületét megközelítő intenzitásukkal (3,6) tűnnek ki. A mezőgazdaságnak a földhasznosítási struktúra alapján megítélhető városi jellege szempontjából Egerben a zártkertek a legfontosabbak. Itt koncertrálódik a város gyümölcsöseinek 70 %-a, kertterületének 55 %-a, s a szőlőnek is 20 %-a. Figyelemreméltó sajátosságokat mutat a város művelésági szerkezete tulajdonformák szerint is (4. sz. táblázat). Az állami szektorban az erdőgazdálkodás játszik meghatározó szerepet, itt koncentrálódik a város erdőterületének 81 %-a. A szövetkezeti szektort a szántó, a szőlő és a gyep városi átlagot meghaladó aránya jellemzi. Intenzívebb földhasznosítási szerkezet figyelhető meg a tanácsi * > , / . .. , "Kert a belterület nagyüzemi művelés alatt álló részen és a zártkertben elhelyezkedő, fókent zöldség-, virág- vagy vegyes (gyümölcsös-zöldség-szőlő) termesztés célját szolgáló terület, továbbá a község belterületének nagyüzemi művelés alatt nem álló részén valamennyi földrészlet a művelés alól kivett terület kivételével és a zártkerben az 1500 m^-nél kisebb, egyébként szántónak minősülő Jerület." (MANCZEL J. 1983. p. 289). További vizsgálatokat igényei a müvelés alól kiveti területek hasznosítása is. 52