Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Mosolygó László: A földhasznosítási szerkezet történelmi változása Egerben

meg. A különbségek csökkenése azonban csak részben köszönhető Eger fejlődésének, közben ugyanis Budapest mezőgazdaságának városellátó jellege is gyengült. 3. A VÁROS MŰVELÉSÁGI MEGOSZLÁSÁNAK MAI JELLEMZŐI Eger jelenlegi földhasznosítási struktúrájában is több speciális vonás mutatható ki. A legfeltűnőbb a szőlőterület magas aránya, amely kilencszerese az országos átlagnak (3. sz. táblázat). A művelés alól kivett terület aránya több mint kétszerese, az erdőé másfélszerese. Figyelemreméltó a kert magasabb és a szántó lényegesen alacsonyabb részesedése is. A lejtős területek, a kevésbé termékeny talajok (a szántó átlagos termőhelyi értékszáma 35) részben megmagyarázzák a város földhasznosítási szerkezetének mai sajátosságait. E jellemzők tükrözik azonban a korábban felvázolt történelmi fejlődés, valamint az aktuális társadalmi-gazdasági tényezők hatását is. Eger mai földhasznosítási szerkezete — ha nem is olyan kifejezett formában, mint Budapesté — városi jelleget mutat, csakúgy mint a megvizsgált korábbi történelmi periódusokban. A szőlő kitüntetett aránya elsősorban történelmileg kialakult táji specializáció következménye. A művelés alól kivett terület és a kert országosnál magasabb, a szántó és a gyep alacsonyabb aránya a városi típusú földhasznosítás sajátja. A földhasznosítás városi jellegének budapestinél alacsonyabb szintje a két város népességkoncentrációs szerepében megmutatkozó jelentős különbség egyenes következménye. A város földterületének művelésági megoszlása fekvés szerint is sajátos vonásokat mutat. A városokat és községeket egyaránt tartalmazó országos átlag szerint a települések területének döntő részét (91 %-át) a külterület teszi ki. A városi földhasznosításra a belterület növekvő aránya jellemző. Eger belterületének aránya is meghaladja az országos (7 %-os) arányt, de jóval Budapest értéke (71 %) alatt marad (3. sz. táblázat). 50