Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Mosolygó László: A földhasznosítási szerkezet történelmi változása Egerben

koncentráció eltérő szintje okozza. Egerben 1895-ben 10,5 ha kert jutott egy lakosra, Budapesten csak 1,8 ha (1900. évi népességgel számolva). 1895 és 1935 között Eger földhasznosításának intenzitása az intenzív művelési ágak, mindenekelőtt a szőlő arányának jelentős növekedése következtéijen emelkedett. Fokozódtak a földhasznosítás városi vonásai (a szántó és a kevésbé intenzív művelési ágak alacsonyabb, a kert és a művelés alól kivett terület magasabb aránya), s ismét igen karakterisztikussá vált a város földművelésében a szőlő súlya. A földhasznosítási struktúra városi jellegében azonban nőtt a különbség Eger és Budapest között, az utóbbi javára (2. sz. táblázat). 2. sz. táblázat Eger Magyarország Budapest Szántó 34,5 60,9 20,7 Kert 5,3 1.4 17,2 Szőlő 24,3 2,2 3,1 Gyep 15,1 17,5 8,9 Erdő 12,5 11,9 11,6 Nádas 0,3 Műv. alól kivett terület 8,3 5,8 38,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 1935-ben a kert aránya Budapesten már több mint háromszorosa volt az egrinek, a művelés alól kivett területeké pedig közel ötszöröse. A két világháború közötti lelassult gazdasági fejlődés nem ösztönözte Egerben a népességkoncentrációt. 1935 és 1989 között a földhasznosítás városi vonásait tekintve határozott közeledés állapítható meg Eger és Budapest között. A budapesti kertterület aránya az egrinek háromszorosáról 2,5-szeresére, a művelés alól kivett terület ötszöröséről szintén 2,5-szeresére csökkent, s a szántó arányát tekintve is közeledés állapítható 49