Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Sándor Jószef: A hócsapadék és a havas napok alakulása a Bükk hegységben

Ezek után azt vizsgáljuk meg, hogy az r

Xy korrelációs együttható alapján milyen szoros összefüggés áll fenn a hócsapadék és a tengerszint feletti magasság között, melyet a 4. ábra szemléltet. Ábránk jól mutatja, hogy mikor szoros, illetve mikor kevésbé szoros a magassággal való kapcsolat. Ebből kitűnik, hogy legszorosabb az összefüggés márciusban, míg decemberben viszonylag gyenge a korrelációs kapcsolat, melynek fő okát a havazás szeszélyes eloszlása okozza. A 4. sz. táblázatból ezt jól megállapíthatjuk. A 14 év alatt észlelt havi maximumoknak a minimumok értéke átlagban csupán 0,2 %-át adják, illetve 1972., 1981., 1983-ban minimálisan vagy egyáltalán nem hullott hócsapadék. bár november %-os aránya is hasonló, de itt csupán állomásoktól függően egy-két év volt csak hó nélküli. A hócsapadék havi százalékos eloszlását megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a terület hócsapadékának 52,7 %-a két téli hónapban: decemberben és januárban hullik le, közel fele-fele arányban. 5. sz. táblázat A téli hónapok részesedése az összhócsapadékból (%) Hónap % XI. 18,9 XII. 26,2 I. 26,5 II. 15,6 III. 12,8 Összesen: 100,0 3. A hótakarós napok számának alakulása A hótakarós napok számának vizsgálatánál elsősorban a regressziós egyenes egyenletét állapítottuk meg a rendelkezésünkre álló adatokból. Azokat a napokat tekintettük hótakarósnak, amelyeknél a hóvastagság elérte vagy meghaladta az 1 cm-t. 116