Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Sándor Jószef: A hócsapadék és a havas napok alakulása a Bükk hegységben

összefüggésének a mértékét. Ezeket a legfontosabb adatokat a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2. sz. táblázat A havi, illetve téli időszakra vonatkozó konstansok —ao és aj — a hócsapadék területi átlaga - Y (mm-ben), valamint a hócsapadék-mennyiség és a tengerszint feletti magasság közötti korrelációs együttható -r

x

y. Hónap al y rxy XI. 9.713 0.019 17.4 0.817 XII. 17.509 0.014 23.4 0.690 I. 15.770 0.020 23.9 0.768 II. 6.877 0.019 14.6 0.884 III. 4.862 0.017 11.7 0.920 Tél 1.942 0.017 18.2 0.864 Az ai konstans téli időszakra eső menetét a 3. ábra tünteti fel. Ha az aj konstans értékeit 100-zal megszorozzuk, akkor megkapjuk a kérdéses időben a 100 m-es magasságnövekedésre jutó hócsapadék növekményt. Az ábra vizsgálata során egy maximumot állapíthatunk meg januárban. Ekkor a legnagyobb a 100 m-es magasságnövekedésre eső hócsapadék növekmény 2 mm/100 m. Nem sokkal marad el mögötte a novemberi és a februári hócsapadék növekmény sem. (1,9 mm/100 m). A legkisebb pedig decemberben 1,4 mm/100 m, ami 0,3 inm/100 m mennyiséggel alacsonyabb a márciusinál is. A téli időszakra 1,8 mm/100 m-es értéket kaptunk. Az általunk vizsgált időszak menetét, feltételezésünk szerint az alábbi tényezők befolyásolják a hócsapadék növekmény mértékét: - az általános napi hócsapadék hozamok; - a hócsapadékhullás gyakorisága; - a hócsapadék mennyiségének havonkénti ingadozása. Ez a tényező havonkénti vizsgálatából a következőket állapíthatjuk meg: November hónapban az átlagos napi hócsapadék hozam nagy (5,1 mm/nap), azonban a havazásos napok száma kevés. Bár decemberben magas az átlagos hócsapadékhozam és a -hullás gyakorisága is, de mint a 3. és 4. táblázatból kitűnik, ekkor a legszeszélyesebb a havi hócsapadékhozamok ingadozása és ez okozza a 4. 112