Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Roncz Béla: Eger időjárása 1989-ben

A fagyos napok száma 10 %-kal, a zord napok szám 65 %-kal, a nyári napok száma 35,1 %-kal, a hőségnapoké 54 %-kal elmaradt az átlagtól, a téli napok száma pedig 28 %-kal meghaladta azt. SZÉLVISZONYOK Eger széljárása a Közép-Európa fölött uralkodó nyugatias légáramlás és az orográfia kölcsönhatásának eredményeként alakul ki. A város és környéke ÉNy felől nyitott, míg É, ÉK felől a Bükk szél árnyékában fekszik. Ezért mmden évszakban szinte az ÉNy-i szelek az uralkodóak. Ezt bizonyítja a széljárás %-os gyakoriságát mutató adatsor is. Égtájak É ÉK K DK D DNY NY ÉNY Szélcsend Gyakoriság 119 8 8 6 8 1019 21 A szélsebesség alapján Eger hazánk mérsékelten szeles területéhez tartozik, amire a szélcsend nagyobb gyakorisága is utal. Viharos erősségű szelek (5-ösnél erősebb) 1989-ben 25, az év majdnem műiden hónapjában megtalálhatók. Áprilisban számuk növekvő (ezek az űn. "böjti szelek"). De gyakoribbak szeptember és oklóber hónapban is. A legerősebbek az ÉNY-iak voltak, amelyek sebességét az orografikus csatornahatás is fokozta. CSAPADÉK Eger a Mátra, de főként a Bükk orografikus esőárnyékában található. Az átlagos évi csapadék 120 év megfigyelései alapján 590 mm. A csapadék éven belüli megoszlása jellegzetesen kontinentális típusú, a csapadék maximuma nyáj elején júniusban, minimuma télen január-februárban alakult ki, A csapadék 1989. évi összege 577 mm. Ez 13 mm-rel kevesebb a törzsértéktől, annak 98 %-a. A csapadékhiány főleg az év második felében volt jellemző. A 80-as évek eddig eltelt 9 évében törzsértéket jelentősen meghaladó |600 mm-t) csapadék nem hullott, sőt 6 év kifejezetten száraznak bizonyult. A törzsértékhez képest a kilenc év alatt 873 mm csapadékhiány keletkezett. Ezt az átlagot véve alapul, másfél év csapadékának felel meg. 02