Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Pozder Péter: Eger kiskereskedelmi vonzáskörzete
A vásárok jelentőség csökkenésének kettős oka van, elsősorban a kistermelő gazdaságok áruinak értékesítése több csatornán keresztül történik. A legnagyobb biztonságot és a legkedvezőbb értékesítési feltételeket a termelőszövetkezetek biztosítják. A termelőszövetkezetek az utóbbi években növelték a felvásárló és értékesítési tevékenységüket is. Pl. az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szervezésében a termelőszövetkezetek, mint "megbízottak" vásárolják fel a kistermelők hízott sertéseit és vágómarháit. A termelőszövetkezeteken keresztül kerül értékesítésre a háztájiban termelt szőlő, bor, bogyós gyümölcs nagyobb része, míg a zöldség jelentős részét az ÁFÉSZ-eken keresztül értékesítik. Másodsorban: a terjeszkedő város a vásárteret a beépítések során leszűkítette, a külterületen még nem jelöltek ki új vásárhelyet. IRODALOM 1. BÁCSKAY VERA-NAGY LAJOS (1984): Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 402. 2. BELUSZKY PÁL (1963): Mátészalka vonzáskörzete. Földrajzi Értesítő, XII. 201-223. 3. BELUSZKY PÁL (1967): A magyar városok központi szerepköre. Statisztikai Szemle, 45. 542-563. 4. BELUSZKY PÁL (1971): A város-falu közötti kapcsolatok jellege és mennyiségi jellemzői Nyíregyháza példáján. Földrajzi Értesítő, XX. 159—186. 5. BELUSZKY PÁL (1973): A településosztályozás néhány elvi-módszertani szempontja. Földrajzi Értesítő XXII. 453—466. 6. BELUSZKY PÁL (1974): Nyíregyháza vonzáskörzete. - A város-falu közötti kapcsolatok jellege és mennyiségi jellemzői Szabolcs-Szatmár megyében. Akadémiai Kiadó, Budapest. 118. 7. BERTA BÁLINT (1978): Dombóvár vonzáskörzete. Studia Geographica 2. Debrecen. 65. 8. BOROVSZKY SAMU (szerk.) (1909): Heves vármegye. Magyarország Vármegyéi és Városai. Budapest. 699. 9. BOROS JÓZSEF (szerk.) (1961): Vidéki városaink. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 443. 10. BREZNAY IMRE (1933): Eger a XVIII. században. Eger. I. 242. 72