Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Mosolygó László: A földhasznosítási szerkezet történelmi változása Egerben

szektornál, a legbelterjesebb gazdálkodás azonban az egyéni földhasználókra jellemző. A város teljes területének mintegy 11 %-a van egyéni tulajdonban, itt található azonban a kertek 62 %-a, a gyümölcsösök fele, s a szőlőterület 14 %-a is. Ha a mezőgazdaság városi jellegét meghatározó intenzív földhasznosítási struktúra szempontjából a településrészek közül a zártkerteket minősítettük a legfontosabbaknak, akkor az egyes tulajdonformák közül elsősorban az egyéni földtulajdont illeti meg e minősítés. Az egyéni földhasználat legnagyobb arányát éppen a zártkertekben éri el. A kistermelők intenzívebb, tehát városiasabb jellegű területfelhasználásának, illetve mezőgazdasági termelésének egyik leglényegesebb oka az lehet, hogy ellentétben a mezőgazdasági nagyüzemekkel, ők ténylegesen érdekeltek a szállítási költségek csökkentésében. A nagyüzemeket költségek nemigen orientálják, hiszen felvásárlási rendszerünk lehetővé teszi, hogy a szállítás terheit egészében a fogyasztóra hárítsák (ILLÉS I. 1975). Ez egyik fontos oka lehet a budapesti mezőgazdaság városellátó jellege II. világháború után megfigyelhető csökkenésének is. 4. ÖSSZEGZÉS a.) Eger földhasznosítási struktúrájának az általunk megvizsgált korszakban a szőlő kimagasló aránya volt a legfeltűnőbb jegye. Kivételt csak az 1895-ös összeírás mutat, amelynek adatai a filoxéra pusztításáról tájékoztatnak. b.) Az elsősorban táji specializációként értékelhető szőlő- és bortermelés mellett a földhasználat városi jegyei is kimutathatók Eger mezőgazdaságában. c.) A városi jelleg szintjében Eger és legnagyobb népességkoncentrációnk, Budapest között meglévő különbségek 1895 és 1935 között fokozódtak, a II. világháború után ~ a budapesti mezőgazdaság városi jellegének csökkenése következtében is -- enyhültek. d.) A városi mezőgazdaság sajátja a külterület rovására növekvő belterület. Eger ezen arányok alapján is az országos átlag és Budapest között áll. e.) A belterület városi vonása a művelés alól kivett terület magas aránya. E tekintetben Eger megelőzi Budapestet. f.) A termőterület legnagyobb intenzitását ugyan a belterületen éri el, de a városellátás szempontjából a város zártkerti részei a legfontosabbak, mert itt koncentrálódik az intezív művelési ágak jelentősebb része. 54