Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Karászi István: Az egri csillagda története

Az eredeti Gerl-féie kupola szabályos félgömb formájú volt, ennek egyik fele a másik alá volt forgatható. Ez a megoldás nem maradhatott, mert egy erősebb széllökés a külső köpenyrészt letéphette volna, 1778-ban Hell arról irt a püspöknek, hogy elkészítette az egri Specula részére a mozgatható kupola mintáját. A tervrajzot Fellner Jakab építészhez küldte el. Madaiassyt is értesítette, hogy a beszerlést kísérje figyelemmel. Hell e javított rendszerű kupoláját először Egerben, azután az új budai csillagdában, majd a varsói királyi palota csillagtornyában is felépítették. A könnyű, kézzel mozgatható forgó kupolát Fazola Lénárd készítette 1779-ben, Lénárd, Fazola Henriknek, az egri megyeháza kovácsoltvas kapui készítőjének az öccse volt. A nagyablakos felső helyiségek voltak a megfigyelő termek, ezek egyikét átlóséin szeli át a márványba vésett délvonal, a meridiánusz. A tervek szerint a hatalmas épülettömb egy teljes négy fakultásos (teológia, jogi, orvostudományi és bölcsészeti) egyetemek adott volna otthont. Eszterházy püspök nagyvonalú, a várost igazi kulturális központtá tévő tervét azonban meghiúsította Mária Terézia. 1777ben kiadta közoktatási rendelkezését, a Ratio Efucatonist. Ennek 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon egy egyetem működhet: a budai. II. József 1784. november 17-én Egerbe érkezett. Nem a püspöknél szállt meg, hanem az új Aranysas szállóban kért szobát. Az egri szájhagyomány megőrizte s következő történetet: miután megtekintették a csodálatos új barokk épületet, a császár és a püspök kisétáltak s Líceumból. Egy pillanatra megálltak és visszatekintettek. Ekkor a püspök megkockáztatta a kérdést: "Ugye felség ez az épület jó lenne egyetemnek?" Mire a császár: "Jó lesz kaszárnyának!" Ismét a püspök: "Ne felejtse el felség, hogy ezt az épületet nem Eszterházy, a püspök, hanem Eszterházy, a gróf építtette". Pár hét múlva a futár hozta a rendelkezést, mely szerint az egyetemi rangot II. József császár nem adta meg. II. József rendelkezése a csillagvizsgáló "halálát" is jelentette. Az idő múlásával csillagász utánpótlás nehezen ment, Egerben mégis akadt egy matematikus. Tittei Pál, aki vállalta a teendőket, és külföldi tanulmányútja után megkezdte mőködését. A műszereket elavultnak találta, de felújításukra még ígéretet sem kapott. 1824-ben távozott Egerből, s a Gellért-hegyi csillagvizsgáló igazgatói állását fogadta el. Ismét csönd lett a tízemeletes toronyban. Tittellel Budára távozott egy lelkes fiatalember Montedegói Albert Ferenc is, és Budán kiváló észlelő csillagász vált belőle. 1849-ben ismét Egerbe került. A felújítást kezdeményezte, de hiába. 1879-ben Konkoly-Thege Miklós is meglátogatta az egri Speculát. A műszerekről az volt a véleménye, hogy ma már csak tudománytörténeti 42