Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodnár László: A szőlő- és bortermelés gondjai, különös tekintettel az egri és a mátraaljai történelmi borvidékre

- A korszerű ültetvényeknél, korszerűtlen hagyományos technológiát alkalmaztak szemléletbeli hiányosságok miatt. - Rutinszerű volt a tápanyaggazdálkodás. - Nem volt kielégítő a hebricidek alkalmazása. - A gombabetegségek és a kártevők elleni védelem az üzemeknél meglévő eszközökkel és szerekkel hagyományos módon történt. így jelentős volt a kártétel és terméskiesés. Annak ellenére, a megye gazdaságai az országostól 30-60 %-kal magasabb átlagtermést érnek el, pedig a minőségi — a kisebb termőképességű — szőlőfajtákat termelik, 1982-ben 96.072 tonna szőlőt termeltek, ami az előző évi átlagmennyiséghez (64.896 tonna) viszonyítva 48 %-kal több. Ez a nagy termés igen nehéz helyzetet teremtett, mivel az üzemek a meglevő bor tárolótérben a bort nem tudták elhelyezni. A gazdaságok 170 ezer liter szükségtárolót (víztartályokat) vettek igénybe, ami igen magas költségtöbblettel, valamint minőségi csökkenéssel járt (Borgazdasági Kombinát 13.500 hl 16,2 millió Ft, Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság 35.000 hl, 4,2 millió Ft). Ha a négy év átlagtermését vizsgáljuk, (1981 és 1984 közötti évek) igen nagy ingadozást tapasztalunk, 40,40 q/ha és 108,68 q/ha a két szőlő szélső érték). A megyei átlaghoz viszonyítva a gazdaságok átlagai a következőképpen alakultak: Év Átlagtermés Átlag felett termelt Átlag alatt termeit Az átlag alatt termelő szövetkezetek kőzött ötnek a területe 100 ha alatt van, tehát a termelés szerkezetében nem meghatározó a szőlő ágazat. Az 1985. évi adatok 22 termelőszövetkezet üzemi adatait jelzik. Azokban a termelőszövetkeztekben tudták biztosítani a magasabb termésátlagot, ahol a szőlő rekonstrukcióját időben kezdték el, megfelelő fajtaváltással éltek, szigorú technológiát alkalmaztak. E vonatkozásban a Mátraaljai borvidék szövetkezetei előbbre tartanak, míg az Egri borvidék szőlőgazdaságai lépéshátrányban vannak. 1981 4.040 kg/ha 8 tsz 29,62 % 1982 10.868 kg/ha 11 tsz 40,74 % 1983 9.259 kg/ha 11 tsz 40,74 % 1984 7.460 kg/ha 12 tsz 46,15 % 1985 3.004 kg/ha 10 tsz 45,45 % 19 tsz 70,38 % 16 tsz 59,26 % 16 tsz 59,26 % 14 tsz 53,85 % 12 tsz 54,55 % 28