Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodnár László: A szőlő- és bortermelés gondjai, különös tekintettel az egri és a mátraaljai történelmi borvidékre

Heves megye mai területén az 1883--1890 közötti évek filoxéra pusztítása után kezdődött el az első átfogó rekonstrukciós folyamat. A telepítések folyamatosságát jelzi, hogy míg 1895 évben mindössze 2.786 ha szőlőterületet tartottak nyilván, ez 1913-ra már 9.9992 ha-ra növekedett. A lendületes fejlődés a két világháború között tovább folytatódott, ezzel 1935-ben már a szőlőkertek területi kiterjedése 15.064 ha, 1949-ben 16.316 ha. Az 50-es évek hibás gazdaságpolitikája a szőlőtermelőket sújtotta, aminek következménye a szőlőterület jelentős visszaesése (1957-ben 14.977 ha). Újra csak 1958-tól fokozódik a szőlőművelés iránti érdeklődés, fordulópontot azonban a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentett. A megalakult szövetkezetekben 1962-ben kezdődött el a második rekonstrukciós folyamat, mégpedig a nagyüzemi művelésre alkalmas ültetvények létrehozásával. 1964-ben 17.929 ha megyei szőlőterülettel éri el csúcspontját. A 60-as évek közepétől a 70-es évek végéig terjedő időszakban azonban a szőlőterület újra és nagymértékben csökken: a szövetkezeti közös gazdaságokban 34 %-kal, a háztáji gazdaságokban pedig 52 %-kal. A filoxéra pusztítását követő a területcsökkenés tényei, méginkább okai ismertek. Ezek az alábbiak: - Az átszervezést követő időszakban a direkttermő fajták és a nagyüzemi művelésre alkalmatlan ültetvények kivágásra kerültek, ma már elvétve sem fordul elő direkttermő fajta. - A nagyarányú ültetvénytelepítés jelentős része a rossz technológia és fegyelmezetlen telepítés miatt a későbbi években selejtezésre került (A 70-es évek második felében már az új telepítéseket fegyelmezetten kezelték, ezzel a termésátlagok növekedésnek indultak.) - A telepítéseknek már a kezdetben hiányosak voltak az anyagi és szellemi feltételei, később fokozott mértékben a fejlesztési források és a támogatások csökkenése miatt. Utóbbi tendenciáját jelzi, hogy az 1968. évi 70 %-os mértékű támogatás 1969-ben 50 %-ra, majd 1971-ben 30 %-ra módosult. A nagyütemű szőiőkivágás megszüntetése, a telepítési kedv fellendítése érdekében — kormányhatározatok alapján -- a PM--MÉM 1974-től változatlan öszszegű támogatási rendszert vezetett be, amelyet csak a telepítési költségek emelkedésének megfelelően növeltek. 1974-től 55.000 Ft/ha, 1976-ban 97.700 Ft/ha, 1980-tól 107.000 Ft/ha, 1983-tól 134.000 Ft/ha és 1986-tól 160.000 Ft/ha támogatást biztosítottak a szőlőtelepítléshez. A megyében a kezdetben kedvező, majd reálértékben csökkenő állami támogatási feltételek bázisán a II. ötéves tervben 3.375 hektár, a III. ötéves tervidőszakban 2.266 hektár szőlőtelepítést végeztek, 22