Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

figyelembe véve, a minőségi módon megtermelt alapanyag feldolgozoítsági fokának növelése, azaz a palackozott minőségi borok piackész árusítása a gazdaságok továbbélésének alapvető feltétele. Amíg a feldolgozó tevékenység csak a kétszer fejtett bor előállításáig tart, amit a mammutcégek (Egervin, Hungarovin) 20—25 Ft/l áron vesznek, a termelés nem lesz gazdaságos. A tsz-ek közül néhány még a teljes szőlőmennyiséget sem tudja feldolgozni, a termés egy részét szőlőként adja el, és csak a kisebb hányadát dolgozza fel bornak, ezt sem palackozza. A borvidéken kiemelhető az egerszalóki Vörös Csillag Mg Tsz borászati fejlesztő tevékenysége. Elegendő kapacitást épített ki a teljes termés feldolgozására és tárolására. Jelenleg kétszer fejtett borként értékesíti a teljes termésmennyiséget, de további ászokhordós tárolóteret is létrehozott a borok érlelésére, ami a következő feldolgozottsági fok elérését (palackozás) célozza. A borvidék jövője szempontjából ez a fajta fejlesztés két okból fontos. Egyik, hogy a piacon minőségi borral megjelenő gazdaság lesz csak olyan tőkeerős, hogy a szőlő felvásárlási árait gazdaságos szinten tudja tartani, tehát a termelőt mindenkor ösztönzi. Másik, hogy az igazán minőségi borok készítésének nem kedvez a százezer hl-es nagyságrend. VII. ÖSSZEFOGLALÁS Elég veszélyes manapság gazdasági összegzést írni, néhány gondolat mégis adódik: 1.) Ha a termelő nincs érdekeltté téve, kilép a termelés folyamatból - ez történik. Az 1989-es gazdasági évben, az állami költségvetés nehézségei miatt, a szőlőtelepítés állami támogatása gyakorlatilag megszűnt. A folyamatban lévő telepítések még megtörténnek, de állami támogatás nélkül további telepítésekre nem vállalkoznak, mivel a költségek óriásiak és nem térülnek meg a szőlők rövid életkora miatt. 2.) A hatalmas felvásárló cégek minőséget nem tudnak tartani, piacot nem tudnak bővíteni, csak a szőlőárak alacsonyan tartásával élhettek meg, megint a termelő rovására, nincs tehát létjogosultságuk. 3.) A kisebb üzemek feldolgozó és tároló kapacitása a mammutcégek miatt nem épült ki megfelelően, de fejleszthető lenne. 17