Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

kézikönyvvé, mert rendszerezett ismeretekeket közölt az új kifejezési forma kialakulásáról, az úttörők kísérleteiről, bizonyos gazdasági vonatkozásokról. A szerző maga is említést tesz arról előszavában, hogy megrendelést teljesített: „több kisebb-nagyobb felolvasásom, előadásom alkalmával, miket a kinematográfiáról tartottam, azt a megfigyelést tettem, hogy széles körben nagy érdeklődés mutatkozik e tárgy iránt. Aki csak egyszer is mozgófényképet látott s a tárgy iránt némileg érdeklődik, kérdezni fogja, hogy támad e csodálatos hatás s ki a feltalálója?" Mindehhez a fordító hozzáfűzi: „A kinematográfia az egész világon csodás elterjedtségnek örvend; nálunk is."

4 íme, a mű közreadásának magyarázata. Kozma Sándor néhány felvétellel egészítette ki Liesegang szövegét. Képeket állítása szerint „suba alatt" készített a Pathé-Fréres cégnél tett látogatása alkalmával. Figyeljünk az évszámra: 191 l-ben járunk. Figyeljünk a füzet gondozójának foglalkozására: moziigazgató. Nyelveket ismer, külföldre jár, missziót teljesít. Nagy utat tettünk meg azóta visszafelé. A magyar filmirodalom első rangos teljesítményei között tarthatjuk számon Körmendy Ékes Lajos Dr (a neve így áll a kötet címlapján ) A MOZI című esszéjét. Kassa sz. királyi város kultúrtanácsosa, a tart. századoshadbíró, a lelkes lokálpatrióta, a Kassai Városszépítő Egyesület egyik megalapítója - mint az előszóban említi - „hivatalból" foglalkozott a mozival kapcsolatos kérdésekkel, s személyes indíttatást érzett arra, hogy „a nagyközönséget és a hatóságokat érdeklő kérdéseket" tanulmány formájában összegezze. Már a fejezetcímek elárulják a nézőpont eredetiségét. A terminológia, melyet Körmendy Ékes használ, a tízes években - a kiadás esztendeje 1915 - eléggé szokatlan: „Moziipar, filmgyártás; A szennyfilm; Hatósági beavatkozás; A mozi közönsége; A színház és a mozi. A mozi művészi feladatai; A mozi és a népnevelés; Katonai filmoktatás. Közigazgatási feladatok." Az ismeretek terjesztésének szándéka igényes, némi arisztokratizmus azonban áthatja az író keményen kopogó mondatait. Egy bizonyíték: abból a kétségtelen tényből kiindulva, hogy a filmekben sűrűn előfordul gyilkosság, házasságtörés, kerítés, szöktetés, kéjelgés, méreg, kötél, tőr, kés, pisztoly, puska stb., A MOZI lelkes jegyzetírója szigorú következtetésre ragadtatja magát: úgy véli, a témadömping a kinematográfia sajnálatos eltévelyedését és kinövéseit bizonyítja. (Mintha Dosztojevszkijt meg kellene róni azért, mert a bűnről és a bűnhődésről írt!) Hasonlóképpen torz az optikája, amikor a 4 F. PAUL LIESEGANG: A MOZGÓFÉNYKÉP. A KINEMATOGRÁFIA FEJLŐDÉSE, LÉNYEGE ÉS JELENTŐSÉGE. Némel eredetiből fordította, és bővítve átdolgozta Kozma Sándor, a kaposvári „Apolló Színház" igazgatója. Somogyi Napló nyomdai intézete, Kaposvár. 1911.3-5. 1. 63