Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei

szintén Anikó néven szerepel a színlapokon - első szereplőnők leányai szerepkörökben: január 19-én a Szegény Kevély vagy: Fenn az ernyő s nincsen kas című vígjátékban Donna Mária, február 15-én a Két úr szolgájában Trézsi, március l-jén az Indiai örökségben Rózsi, április 2-án az Elszöktetésben gróf Dálai leánya, május 30-án a Havasi juhászleányban Ajda, június 16-án az Epigramma című vígjátékban a tanácsosné leánya s a Gálya rabbim Amália, december 6-án a La Peyrouse című drámában Lizio, a Pénzgyűlölőben Jenni - valamennyi felsorolt szerepében a színlapon Anikó név alatt. A mindezen szerepeket anyja rosszallása ellenére alakította, aki végsőkig ellenezte, hogy leányából színésznő váljék. Házassága, s a színtársulat vendégjátékai (1808-1810) „Még tsak házatok népe előtt is, annyival inkább idegenek előtt soha meg se említsetek semmit, akár kicsi, akár nagy dolog legyen az, valami csak titeket illet; négy szem között kell mindennek elintézve lenni, mielőtt azt más tudná"

6

1 1 808-ban Báró Wesselényi Miklós döntése értelmében a kolozsvári színtársulat Marosvásárhelyre költözött. Időközben a közönség kedvencévé vált Ungár Anna az utazáshoz anyja beleegyezésével nem bírt, s felügyelet nélkül a szülői háztól a színészekkel elmenni ő maga sem akart. Mivel a színészi pálya volt már élete értelme, a legális utazáshoz sajátos és merész megoldást választott: ő maga kérte meg férjül a társulat egyik korban hozzá illő nőtlen férfi tagját. így, még mielőtt a társulat Marosvásárhelyre elindult volna, 1808. május 7. napján Székely József ifjú színész oltár elé vezette Ungár Annát. Egy XIX. századi ismeretlen kéz által e tényről tett feljegyzés tanúsága szerint esküvői tanúik Szentkirályi Mihály, városi hivatalnok [városi szenátor] illetőleg Ernyi Mihály, színész voltak.

6^ Ekkor még Magyarország és Erdély egyik városának sem volt állandó színháza, állandó színtársulata. A színészek más-más évszakban más-más helyre mentek előadásokat tartani, állandó vándorlásban létük miatt nevezték őket vándorkomédiásoknak, vándorszínészeknek. A kolozsvári társulat Marosvásárhelyre, Enyedre, majd a későbbiek során Nagyváradra, Debrecenbe, Tokajba, Miskolcra, Egerbe,

6

9 6

7 L. a 81. sz. jegyzetet! 6

8 OSZK Kt. Analekta 5636. Székelyné Egerben bizonyíthatóan 1824 telén járt; az Egri Főegyházmegyei Könyvtár látogatási könyve őrzi december 9-én tett autográf névbejegyzését. Együtt utazott ekkor férjével, Székely Józseffel, Székely Zsuzsannával (előbbi testvérével), Kubay Pállal mindannyian „Erdélyi Nemzeti Művészek" -, továbbá „Gyöngyösi" Farkas József „magyar színjátszó"-val. EFK Ms 2007. 176