Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei
János 5 , révén került kapcsolatba a színészettel, akitől anyja kívánságára német nyelvleckéket vett. Kótsi Patkó Kolozsvárt - id. báró Wesselényi Miklós pártfogásával - erdélyi színjátszó társaságot vezetett. 5 4 Székelyné, midőn lelépett a színi pályáról, a színházhoz való gyermekkori vonzódásáról, első színpadra lépéséről és pártfogóiról Jakab Eleknek'" 0 így emlékezett: „Még futkosó gyermek voltam, midőn Kocsi 5 6 beszédei, a színpad látása s egy titkos, belső ösztön már eleve ellenállhatatlanul vonzott e pályára. Egyik színésznő-rokonomnak 1 7 állandó öltöztetője ezért lettem. Mikor fényes öltözetében játékra elkészülve megpillantottam, szemeimet e bűvös ragyogás megvakította; a királynék diadémja csábított, lelkem reszketett a vágytól, hogy valaha én is színésznő legyek. Törekvéseim végcélja a színpad volt: elfelejtettem az ott áldozatul esett földi szépségeket, sok beszennyezett erényt, az ott szerzett töviskoszorúkat, csak káprázata vonzott, babérai után nyúlt kezem, gyönyörködtetni vágytam a rám figyelő közönséget. Semmi sem bírt rám ehhez hasonlítható hatással. Semmiért nem hevültem annyira, mint e, gyakran holtig tartó kínt szerző deszkaalkotmányért! Azt hittem, a legboldogabb halandó én leszek, nem halandó, istenült lesz.ek, ha azt elérhetem. Istenem, de különös benyomást tett rám mégis, midőn legelőször színpadra lépve, a felém és rám néző száz meg száz emberfőt megpillantottam! Oly nagy ijedtség fogott el, hogy alig vártam menekülésemet; később Kocsi és Kocsi né" " ' Kótsi Patkó János (Derecske, 1763. szept. 24,-Kolozsvár, 1842. febr. 14.): színész, drámaíró, fordító, szakíró, színigazgató, Alapító tagja az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaságnak. 1792-1808 között színész, 1793-tól 1808-ig igazgató, majd visszavonult a színészettől. Később még két alkalommal javaslatot dolgozott ki a kolozsvári színház működtetésére. 5 4 Őt megelőzően Fejér János (Kótsi későbbi feleségének fivére), majd Miháltz Antal igazgatták a társulatot. Jakab Elek (Szentgerice, 1820. febr. 13,— Bp. 1897. júl. 22.): történetíró, levéltárnok, az MTA tagja, aki még ismerte Székelynét, s akinek még volt alkalma betekinteni a művésznő életére, pályafutására vonatkozó iratok és dokumentumok tartalmába. A színésznő közvetlenül halála előtt irományai egy részét elégette, másik felét Lugossy József barátjának küldte el. Adatot találtunk arra is, hogy Székelyné naplójegyzeteket készített a magyar színészet múltjáról, s kifejtette róla saját nézeteit, azonban ennek fennmaradásáról nincs tudomásunk. Gróf Lázár Kálmán Bencencen, 1853. július 16-án kelt levelében kéri a művésznőt, hogy „közölje velem bár mi röviden jellem rajzát a jelesebb elhalt színészeknek, ezen túl szidetésök, halálok s színi pályájok korát", amelyre a válaszlevelet ez idáig hiába kerestük. Lázár Kálmán Székely József né Ungár Annához. OSZK Kt. Levelestár, 2 fol. M l L. az 53. sz. jegyzetet! 5 7 Sáska Jánosné, Koronka Borbála (?-?): színésznő. 1800 és 1807 között, majd 1810 után játszott Kolozsváron. Későbbi férje Hajós János volt. Gyermeke: Sáska Biri, énekesszínésznő, aki (id.) Újfalusy Sándor színész felesége lett, majd férjét elhagyva Erdélyi Györgyhöz ment nőül, akinek halálát követően újra visszament Újfalusyhoz, de 1867-ben már Fodor Károlyné néven szerepelt. > x Kótsiné Fejér Rozália (?, 1777-Kolozsvár, 1811. márc. 4.): színésznő. Szintén a kolozsvári magyar társulat alapító tagja, annak 1772-1808 között első vezető színésznője. Híres volt 174
