Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei

100 pengő forint, azonban a járvány idején az elővigyázatosságból jobb élelmezési körülményeinek megteremtése mindezt felemésztette. Ekkor kezdődött Táncsics életében nevelősködésének rövid korszaka, amikor is először Szalmásy Miksa fogadta föl őt a Bács megyei Omorovicába négy fia mellé: három különböző tantárgyra kellett tanítania őket. Időközben írói munkássága is beindult. 1831-ben sikerül megjelentetnie Beimel könyvkiadónál A magyar nyelv, juralom értekezlet című pályadíjas munkáját , majd 1833-ban Nyelvészet könyvét, amelyben a magyar tudós társaság helyesírására bíráló észrevételeit tette meg, s amellyel túl sok ellenséget szerzett magának/ Ugyanezen évben nyomtatták ki Magyar és német beszélgetések címen harmadik nyelvészeti tárgyú munkáját

6, amelyet - bár Schmid György cenzor engedélyével jött ki - József nádor személyes intézkedésére tiltottak be. Ekkor írta meg a később elhíresült, a cenzúrai hivatalok útvesztőjében ragadt, s máig kiadatlan Buda-pesti levelekéi.' Második nevelősködése Budán volt, báró Rudnyánszky Zsigmond családjánál, ahová Táncsicsot Döbrentei Gábor ajánlotta be. Sándor fiukat kellett tanítania, aki végül Vácott, a piaristáknál sikerrel tette le vizsgáit. A Rudnyánszky-családnál tapasztalt életvitel hatására keletkezett a Pazardi című Táncsics-mű, amely előbb a szintén ez időben írt Rényképek első kötetének részét képezte volna, azonban azt (ti. a Pazardií) Nagy Antal cenzor a kéziratból teljes egészében kitörölte. Táncsics harmadik, ekkor keletkezett ' [Stancsics MihálJ: A magyar nyelv. Jutalom értekezlet. [Mottó]: Ha nagyok akarunk lenni a józan észt, ha törpék kívánunk maradni, a szokást kövessük. Nagyságos és Fö Tisztelendő Villax Ferdinánd Zirczi Apát urnák, a Magyar Tudományok virágzását óhajtónak tiszteletül ajánlja--. Pesten 1831, Nyomatott Beimel Jósef betűivel, [6], 71, 11) p., 8°. [stancsics Mihál]: Nyelvészet. Némely a' magyar tudós Társaság különös használatára készült. „ Magyar Helyesírás"-ra tett észrevételekkel. írta —. [ Mottó): Nyelv tesz nemzetté, nemzet teszi a' hazát, ki az elsőt nem tudja, nem tagja a' másodiknak, következőleg nem fia az utolsónak. Pesten 1833, Esztergami K. Nyom., Beimel Jósef betűivel, XXVI. 141. [ÍJ p., 8°. " [Stancsics Mihál]: Magyar és német beszélgetések 's nyelvgyakorlások e' két nyelv hirtelen megtanulására, különös tekintettel a' magyar nyelvbeli ragasztályokra, a' határozott 's határozatlan igék helyes használására, és sok saját beszédmódra. Irta .Ungarische und deutsche Gespräche und Sprech-Uebungen, um schnell in diesen Sprachen eine Fertigkeit im Sprechen zu erlangen, mit besondere Berücksichtigung der im Ungarischen gebräuchlichen Anhang-Sylben <Suffixen>, der richtigen Anwendung des bestimmten und unbestimmten Zeitwortes, und vieler eigentümlicher Redansarten. Von M. Stancsics. Budapest 1833. Wigand könyvkereskedésének sajátja, [4], 128 p., 8°. Táncsics e munkájának hányattatott sorsával kapcsolatosan 1.: Szimonidesz Lajos: Táncsics Mihály száz év óta elveszett munkája előkerült az Országos Levéltárban. In Népszava. 1937. március 14. 12. p.: Szimonidesz Lajos: Táncsics Mihály száz év óta elveszett munkája. In Csehszlovákiai Népszava, 1937. (március 28.) 13. sz. 4. p. 161