Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: A média informatizálódása

lyásolni" diákjai tömegkommunikációs „fogyasztását"), másrészt pedig azért, hogy a tanárok minél eredményesebben tudják fölhasználni óráikon az elektronikus médiumokon érkező információkat és illusztrációkat. A fenti gondolatmenetet értékelve egyet tudunk érteni a szerző intelligens médiafogyasztásra, illetve tudatos médiahasználatra történő nevelési elveivel, valamint a tanárképzés ezirányú feladataival. Valljuk, hogy a feladatok megoldásában - mely a médiakompetencia kialakítását jelenti - jelentős szerepet játszik majd a közoktatásban jól kialakított (a kor elvárásainak megfelelő), médiaismerettel kibővített informatikai ismeretanyag elsajátítása. Munkaerőpiaci elvárások kommunikáció, kreativitás, idegen nyelv, informatikai műveltség, médiaismeret... A pedagógia célrendszer változásai Műveltség tartalom kreativitás médiaihasználat médiaismeret médiakritika (ösztönös) MÉDIAKOMPETENCIA A^-^Ai— Megismerési folyamat Tanterv elmélet Tanulás és személyiség elmélet MEDIAINFORMATIKA szöveg, hang, mozgókép, tele-és tömegkomm /. ábra: A médiakompetencia Más szemlélet szerint a tanulók informatikai tudása mellett a médiakompetenciájára kell helyezni a hangsúlyt. E szerint a posztindrusztriális társadalom polgára számára alapvető feladat a média megértésének és értelmes használatának a képessége. A médiakompetencia fokozatai:'

1 - Ösztönös médiakritika - Médiaismeret - Médiahasználat - Médiakreativitás. A médiakompetencia magában foglalja a médiaismeret és médiahasználat elemeit csakúgy, mint az információhordozó médiumok által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét és az információ1 Dieter Backet idézi Komenczi Bertalan (1997) On-line: Az információs társadalom és az oktatás. In: Új Pedagógiai Szemle, 47. évf. 7-8. sz. 1997. p. 74-96. 152