Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

mosva, misztikum ködét kavarva a jólértesültek tájékozottságával hivalkodó információk körül. Ha valaki ügyesen forgatta a szavakat, úgy is összeüthette a beszámolókat, hogy akár be se tette a lábát a stúdiókba. Ferenczy Tibor, a budapesti „Mars" filmgyár rendezője nem tartozott a kívülállók közé - igaz, a művészi hierarchiában meglehetősen szerény hely illette meg ám kétségtelen: nem nagyon mélyedt el mestersége - szakmája? foglalkozása? hivatása? - titkaiban. A MOZIÉLET REJTELMEIBŐL című kompilációja - 192l-es évjárat, nyomatott Borbély Gyula villamosüzemű könyvnyomdájában - például a filmszínészekkel szemben támasztott követelményeket a következőképpen határozza meg: „... első kellék a csinos külső, a szép termet, második a jó arcjáték és végül a nyugodt idegzet. A többit megtanulhatja az iskolában, és azután válhatik belőle egy új Psylander, vagy egy másik Lóth IIa."

1

1 Emberábrázolásról, átélésről, megjelenítési eszközökről, mozgáskultúráról Ferenczy filmrendező úr sajnos nem beszél. A „Képes Mozivilág" gondozásában 1921-ben látott napvilágot egy szórakoztató antológia (MOZIHUMOR avagy hogy festenek a lepedő félistenei és démonai a vászon mögött). Filmalkotásnak imitálták (rendezte Gábor Jenő, a felvételeket készítette Gedő Lipót és Major Henrik, olvasható az első lapon), pedig inkább vicces csevegésnek mondható. Poénokkal fűszerezett fogalommagyarázat vezeti be, majd a szakma prominens személyiségeit bemutató rajzok és kínrímek következnek (Damó Oszkárról: Mióta Damóval rendeztet az Astra, Jelszava a gyárnak: Sic itur ad astra!; Mattyasovszky Ilonáról: Vérbeli filmdíva a fess Mattyasovszky, Játékban nüanszot legjobban ő hoz ki; Pánczél Lajosról: Régi filmkritikus, a sajtót szolgálja, Am a rossz filmeket szívéből utálja). A Mozi-mozaik fejezetben kapott helyet Karinthy Frigyes villámtréfája az álomgyári életről.

1" A mesék manipulatív jellegét karikírozó írás élményanyagát valószínűleg a forgatások hétköznapjaiból merítette a szerző, de szikrázó szellemességre ezúttal nem tellett az erejéből. Harsányi Zsolt versikéje (dalszövege) viszont hangulatos szinopszis-paródia gördülékeny prozódiával és gúnyos nyelvöltögetésekkel (MOZI). A szórakoztató olvasmányok, különösebben nem is álcázott propagandatermékek bizonyos passzusai - cikkei, interjúi stb. - kuriózumértékű forrásokat is tartalmaznak. Egyikről-másikról még egy futó leltárban is említést tehetünk. 1

1 FERENCZY TIBOR: A MOZIÉLET REJTELMEIBŐL. Borbély Gyula villamosüzemü könyvnyomdája, Mezőtúr, 1921. 14-15. I. 1

2 MOZIHUMOR AVAGY HOGY FESTENEK A LEPEDŐ FÉLISTENEI ÉS DÉMONAI A VÁSZON MÖGÖTT. Rendezte Gábor Jenő. „KÉPES MOZIVILÁG", Bp. 1921 62-65. 1. 66