Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
KÁCSOR ZSOLT: AZ egri rendszerváltás története (1988—1990)
menti és helyhatósági választások jelentenek cezúrát, de ha az államforma megváltozását fogadjuk el határkőként, akkor a köztársaság kikiáltásának 1989-es dátuma jelzi az átalakulás folyamatának végét. Ugyancsak nehéz volna konkrét dátummal megjelölni azt is, hogy mikor kezdődött meg az a folyamat, amely az új típusú parlamenti demokrácia megteremtése szempontjából már visszafordíthatatlannak bizonyult. A fontosabb dátumok közül említést érdemel az 1988. május 20-22. között összehívott rendkívüli pártértekezlet, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei úgy döntöttek, hogy leváltják Kádár Jánost első titkári, főtitkári posztjáról. Kádárt akkor a párt elnökévé nevezték ki, valódi, tényleges hatalom nélkül. A vezető testületeket szinte teljes mértékben átalakították: a 13 tagú Politikai Bizottságból 3 tagot választottak újjá, míg a Központi Bizottság Grósz Károlyt választotta meg főtitkárrá Kádár helyére. A Kádár-korszak ezzel véget ért. Az egri rendszerváltás kronológiája 1988. március 15-től 1990. október 26-ig (Dőlt betűvel szedve a fontosabb belpolitikai események ismertetése) 1988. március 15.: Ellenzéki tüntetés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. A résztvevők száma megközelítőleg 15 ezer. 1988. március 30.: Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége. 1988. május 1.: Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Szabad Demokraták Szövetsége elődje. 1988. május 20-22.: Az MSZMP országos pártértekezlete, amelyen leváltják Kádár Jánost, s főtitkárrá választják Grósz Károlyt. 1988. június 17.: „A rendőrség közleménye: Csütörtökön, a délutáni órákban, az 1956-os októberi események idején aktív ellenséges tevékenységet kifejtő személyek egy csoportja és mások a rendőri szervek előzetes figyelmeztetése ellenére a belvárosban gyülekeztek. Rendszerellenes jelszavakkal megpróbálták az általuk mozgósított mintegy 350-400 fős tömeget befolyásuk alá vonni. A rendőrség a közrend fenntartása érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. Ennek során előállították Rácz Sándor, Demszky Gábor, Hodosán Róza, Nagy Jenő és Égető Péter budapesti lakosokat.' 0 1988. október 7.: A Parlament sajtóirodájának vezetője petíciót vett át a Fidesz, ideiglenes választmányától az Országgyűlés elnökéhez, címezve. Ebben kérték, hogy március 15-ét pirosbetűs nappá, október 6-át pedig gyásznappá és iskolai szünetté nyilvánítsák. 1988. szeptember 23.: Az egri városi pártbizottság Németh László első titkár vezetésével úgy dönt, hogy pártértekezletet hívnak össze. 5 Heves Megyei Népújság, XXXIX. évf. 144. szám 258