Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

Péter András (1903-1944) 1930-ban „A magyar művészet története" című kiadványban szól Feldebrőről. Divald Kornél nyomán ö is Aba Sámuel sári monostortemplomáról számol be, a freskókat a XI. század második felére keltezi, s úgy véli, Bizáncból bevándorolt festők készítették.

1

1 Puskás Lajos 1932-ben „A magyar falfestés Árpádkori emlékei" címmel írt doktori értekezésében foglalkozik Feldebrővel. Történeti és határozott irányú művészeti vizsgálódással közelíti meg a falképek kérdését. Kimutatja az eddigi vélemények gyengeségeit. Az Árpádkori falfestményekre, így a feldebrőire sem lehet igaz, hogy csak bizánci hatásra utalnak. Gerevich mutatott rá először, hogy a magyar művészet e három első századában nem önálló ugyan, de nem is a bizánci művészet provinciája, hanem nyugatra tekint, ahonnét egész keresztény világnézetét kapta.

1

4 Az altemplom kifestőjéről azt feltételezi, hogy alsóitáliai szerzetes volt, talán éppen Monteccsasinóból került Magyarországra a XI. és XII. század fordulóján. A keze alól kikerült képek a XI. századi alsóitáliai festészetre jellemző vonásokat mutatnak.

1

5 Hekler Antal az 1937-ben megjelent, magyarul és németül is kiadott „A magyar művészet története" című összefoglalásában Puskás fejtegetéseire támaszkodva foglalkozik Feldebrővel. 1

6 Lux Géza 1942-ben ismerteti az 1936-ban Lux Kálmán által végzett feltárások eredményeit. Utal az 1925-ös megállapításokra is, amikor Lux Kálmán és Szőnyi Ottó végzett ásatásokat az altemplom teljes terjedelmének megállapítására és további középkori nyomok feltárására. 1925-ben igen érdekes eredménnyel találkoztak a kutatók. Miután a felső templom északi oldalán a vakolatot leverték, kiderült, hogy az északi homlokzat kora középkori nyomokat őrzött meg. Befalazott pillérkötegeket találtak, amelyek a felső templom tartozékai voltak. A pillérkötegek közötti faragottkő fal szintén középkori eredetűnek bizonyult. Az egyik pillérközi falban románkori, rézsüs, félköríves ablakok bukkantak elő, felettük néhány ívből álló jellegzetes román ívsoros párkánnyal. Az 1925-ben végzett munkák alapján a kutatók arra a véleményre jutottak, hogy a befalazott pillérkötegek a felső ókeresztény bazilika árkádsorába tartoztak, bár zavarta őket, hogy a pillérközök nem voltak egyenlők, noha más bazilikák árkádsorában ezek egyformák. Ez újabb problémát vetett fel, kétségessé vált, hogy a felső templom bazilika volt-e?

1

7 1

3 Puskás Lajos 1932. 8. KAMP1S Anlal 1955. 179. (A feldebrői altemplom) 1

4 Puskás Lajos 1932. 4. 1

5 Puskás Lajos 1932. 10-12. ir

i Kampis Antal 1955. 179. (A feldebrői altemplom) 1

7 Lux Géza 1942. 89. 296